A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint a magyar egyetemi hallgatók körében növekvő elégedettség tapasztalható, ami a megújult felsőoktatási rendszer sikerességét tükrözi. A diákok pozitív visszajelzései arra utalnak, hogy a reformok hozzájárulta


A felsőoktatás nem csupán az akadémiai szféra sajátos ügye, hanem a tudásalapú társadalom és az innováció kulcsfontosságú alapköve is. Az egyetemek működése közvetlen hatással bír a gazdasági fejlődésre, a munkaerőpiac versenyképességére, valamint a fiatal generációk felemelkedési lehetőségeire. Az utóbbi években végbement átalakulások révén a megújult intézmények sokkal szélesebb szakmai és gazdasági mozgástérrel rendelkeznek, ami kedvezőbb környezetet biztosít a hallgatók számára – áll a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásában, amelyet hétfőn tettek közzé az MTI-vel.

A közlemény alapján a Nézőpont Intézet Egyetemkutató Műhelye júniusban egy átfogó felmérést végzett, amely során 14 780 felsőoktatási hallgató véleményét gyűjtötte össze az egyetemekről.

A legfrissebb kutatási eredmények alapján a hallgatók közel 80%-a (78%) újra ugyanazt az egyetemet választaná, ahol jelenleg tanulnak. Ez a magas arány rendkívüli bizalmat és elköteleződést tükröz, jelezve, hogy a fiatalok nem csupán átmeneti elégedettséget tapasztalnak, hanem hosszú távú kapcsolatot is kialakítanak az intézményükkel.

Ez a típusú bizalom hosszú távon biztos alapot teremt az egyetemek számára, mivel a végzett diákok elköteleződése gyakran megmutatkozik az alumni támogatásokban, a közösségi kapcsolatok kiépítésében, valamint a munkaerőpiacon az intézmény hírnevének növelésében.

Rámutattak arra, hogy az intézményi elköteleződés kiemelkedő szerepet játszik a felsőoktatási versenyhelyzetben. A hallgatók körében tapasztalt magas arány arra utal, hogy a modernizált egyetemek sikeresen alakítottak ki olyan oktatási környezetet, amely fenntartja és megerősíti a hallgatói döntéseket hosszú távon.

A hallgatói elégedettség egyik legerősebb mutatója az ajánlási hajlandóság, a kutatás szerint a diákok háromnegyede (76 százalék) szívesen ajánlaná barátainak és ismerőseinek az egyetemét.

Ez a mutató rendkívül jelentős, mivel a személyes élmények a legmeghatározóbb érvek közé tartoznak. A továbbtanulás előtt álló fiatalok választásait gyakran az idősebb diákok és frissen végzett szakemberek tapasztalatai formálják - fogalmaztak meg.

Az ajánlási arány magas szintje azt mutatja, hogy a hallgatók elégedettsége túlmutat az egyéni élményen: közösségi szinten is pozitív képet alakítanak ki intézményükről, és ez a felsőoktatás nemzetközi versenyképessége szempontjából is kulcsfontosságú.

A globális felsőoktatási piacon, ahol a hallgatók széles spektrumú, hazai és nemzetközi lehetőségek közül választhatnak, az intézmények reputációja kulcsfontosságú szerepet játszik a tehetségek megszerzésében. A magas szintű ajánlási hajlandóság tehát nem csupán a hallgatói elégedettséget tükrözi, hanem jelentős mértékben hozzájárul a magyar egyetemek nemzetközi vonzerejének fokozásához is – állapították meg a szakértők.

Fontos megemlíteni, hogy az ajánlási mutató nemcsak a jelenlegi hallgatókra gyakorol hatást, hanem hosszú távú következményekkel is bír. Amennyiben egy intézmény folyamatosan magas elégedettségi szintet produkál, az nemcsak a jövőbeli hallgatók beiskolázását segíti elő, hanem hozzájárul a márkájának erősítéséhez is. Ezen kívül, a nemzetközi diákok vonzásában is kulcsszerepet játszik, hiszen a jó hírnév sokat mond a külföldi érdeklődők számára.

A kutatás szerint a diákok körülbelül egyharmada (32 százalék) szándékozik külföldön folytatni tanulmányai egy részét. Ez nemcsak a nemzetközi tapasztalatok iránti nyitottságukat tükrözi, hanem a magyar felsőoktatás globális integrációjának jelentőségét is hangsúlyozza.

A Nézőpont szempontjából ez a téma különösen releváns az Erasmus-ügy kapcsán: míg a hallgatók lelkesedéssel fogadják a megújult magyar egyetemeket, Brüsszel mindent megtesz annak érdekében, hogy megnehezítse a programhoz való hozzáférésüket.

Ez a kettősség rávilágít arra, hogy a megújult egyetemek belső erősödése és a hallgatói elégedettség növekedése mellett a nemzetközi kapcsolatok akadályoztatása valós kockázatot jelent, amely hosszú távon a diákok mobilitási lehetőségeit is befolyásolhatja.

Figyelemre méltó, hogy a hallgatók több mint fele – pontosan 53 százalék – úgy véli, tanulmányi programjaik valóban felkészítik őket a választott szakmájuk gyakorlására. Ez azt jelzi, hogy az egyetemek képzései a diákok szemszögéből nem csupán elméleti tudást kínálnak, hanem olyan gyakorlati készségeket is, amelyek közvetlenül alkalmazhatók a munkaerőpiacon.

A diplomások munkaerőpiaci sikeressége szempontjából ez egy alapvető tényező: amennyiben a hallgatók úgy tapasztalják, hogy az egyetemi tanulmányok során megszerzett tudásuk gyakorlatban is alkalmazható, az nemcsak az intézmények hitelességét, hanem vonzerejét is jelentősen fokozza - hangsúlyozták.

Megjegyezték, hogy a hallgatói életminőség szempontjából a lakhatás az egyik legfontosabb tényező. A kutatás szerint a diákok jelentős része jelenleg szülőknél vagy albérletben él, miközben mintegy 10 000 hallgató jelezte: szívesen költözne kollégiumba.

A kollégiumi lakók közel háromnegyede (73 százalék) kifejezte elégedettségét a környezettel, ami kedvező jelként értékelhető. Ez azt jelzi, hogy ahol a szolgáltatások elérhetőek, ott a minőség megfelelő szintet képvisel.

A budapesti diákok számára a lakhatás egy kiemelkedő jelentőségű téma, mivel az albérletek ára évek óta folyamatosan emelkedik. Erre a problémára nyújthat alternatívát a Diákváros-projekt, amely célja, hogy több ezer új, modern és költséghatékony lakóhelyet teremtsen a főváros szívében.

A legfrissebb kutatások alapján a budapesti diákok csupán egynegyede (24 százalék) ismeri a kezdeményezést, azonban akik már tudomást szereztek róla, azok körében rendkívüli mértékű, 91 százalékos támogatottságnak örvend - áll a jelentésben.

A felmérés eredményei világosan tükrözik, hogy a megújult egyetemek sikeres úton járnak. A hallgatók jelentős része elégedett a tanulmányi tapasztalataival, erős érzelmi köteléket érez az intézményével, és szívesen ajánlaná azt másoknak is.

Súlyos figyelmeztetésként értékelhető, hogy a magyar hallgatók egyharmada külföldi tanulmányi lehetőségeket keres, miközben a brüsszeli döntések éppen e kívánságokat szorítják háttérbe.

A legnagyobb ellenzéki formáció, a Tisza Párt, bár büszkélkedhet kiváló brüsszeli kapcsolatokkal, a diákok jogainak védelmében mégis tétlen maradt - derül ki a kutatásból.

Related posts