Nyolc figyelmeztető jel, hogy a Tisza Párt nehéz időszakon megy keresztül

Bár a balliberális sajtó már a 2026-os választások győzteseként emlegeti a Tisza Pártot, a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása világosan mutatja, hogy a Fidesz jelentős fölényben van. A kormánypárt összetartó közössége, eredményei és szervezettsége kiemelkedő előnyt biztosít számára, míg a viszonylag fiatal Tisza Párt esetében egyre több válságjelenség válik észlelhetővé – áll a Nézőpont Intézet hivatalos közösségi oldalán közzétett elemzésében.

A digitális mozgalom nem alakult át igazi politikai párttá.

Magyar Péter a Tisza Párt elfoglalása óta folyamatosan kommunikációs kampányt indított, ám ehhez nem társult semmiféle politikai intézményesítés, mint például egy professzionális párt vagy pártszervezet létrehozása. A Tisza mögött megbújó álprofilok és ismeretlen személyek digitális mozgalma látszólag figyelemfelkeltő, hiszen a közösségi médiában sikeresen generálnak lájkokat és használják az influenszerek eszközeit. Ezzel szemben a valóságban a terepen nem arattak sikert. Magyar Péter országjárásai és a nagyváradi gyalogtúrái inkább a Facebookon megosztott kedvező fotók háttereként szolgáltak, semmint hogy valódi párt- és közösségépítést támogattak volna. Ráadásul többször is felmerült a gyanú, hogy a rendezvényeken megjelenő közönség is manipulált volt.

**2. Csapatépítési Kihívások** A csapatépítés nem csupán egy divatos kifejezés, hanem egy kulcsfontosságú folyamat, amely során a csoporttagok közötti kapcsolatok megerősítése, valamint a közös célok elérése érdekében tett lépések összessége. Azonban nem minden próbálkozás végződik sikerrel. Sok esetben a csapatépítési kezdeményezések kudarcot vallanak, ami számos okra vezethető vissza. Először is, a célok és elvárások hiányos kommunikációja gyakran a problémák gyökerét jelenti. Ha a csapattagok nem értik, hogy miért fontos a közös munka, vagy mit várnak el tőlük, akkor könnyen elveszíthetik motivációjukat. Emellett a megfelelő időpont és helyszín megválasztása is kulcsszerepet játszik: ha a csapatépítő esemény nem illeszkedik a résztvevők időbeosztásába, vagy nem biztosít megfelelő környezetet a nyitott kommunikációra, akkor a hatékonysága csökken. Továbbá, a csapatdinamika figyelmen kívül hagyása is gyakori hiba. Minden csoportnak megvan a saját egyedi jellege és dinamikája, amelyet figyelembe kell venni a csapatépítési tevékenységek során. Ha a feladatok nem illeszkednek a tagok erősségeihez és preferenciáihoz, az könnyen frusztrációhoz vezethet, és elérheti, hogy a csapat tagjai elhidegüljenek egymástól. Végezetül, a visszajelzés hiánya is hozzájárulhat a kudarchoz. A csapatépítési események után fontos, hogy a résztvevők megosszák tapasztalataikat, észrevételeiket, hogy a jövőbeli kezdeményezések még sikeresebbek lehessenek. Ha a csapat nem tanul a múltbeli tapasztalatokból, akkor könnyen ugyanazokat a hibákat megismételheti. Összességében a csapatépítési kudarcok elkerülése érdekében elengedhetetlen a világos kommunikáció, a környezet megfelelő megválasztása, a csapatdinamika figyelembevétele, valamint a folyamatos visszajelzés biztosítása. Csak így érhetjük el, hogy a csapat valóban összetartó és eredményes legyen.

A Tisza Párt nem rendelkezik igazi vezetővel, hanem inkább egyetlen ember dominálja a színteret: Magyar Péter. Másfél év elteltével is megmarad a "one man show" jelleg, amely nem csupán a párt működésére, hanem a politikai diskurzusra is hatással van. Magyar Péter kommunikációja tele van ellentmondásokkal, kiszámíthatatlansággal és gyakran konfrontatív megnyilvánulásokkal, ami komoly kockázatot jelent a párt jövője szempontjából. Elemzők, újságírók, közéleti személyiségek és sajtóhírek alatt rendszeresen fejezi ki véleményét, mintha a párt irányítása helyett inkább a saját nézőpontját próbálná érvényesíteni. Összességében Magyar Péter inkább tűnik a Tisza Párt egyedüli politikai aktivistájának, mintsem egy valódi vezetőnek, hiszen az elmúlt másfél év során nem tudott csapatot formálni a munkatársaiból.

3. Időzavar a jelöltállításban

A Tisza Párt számára komoly kihívást jelent, hogy fél évvel a bejelentés után sem tudtak jelölteket állítani. Az év elején előre hozott választásokra készültek, és január 6-tól kampányüzemmódban működnek. Magyar Péter január másodikán bejelentette, hogy megtették a szükséges lépéseket a 106 legjobb egyéni országgyűlési képviselőjelölt kiválasztásának felgyorsítására, valamint a Tisza-kormány programjának véglegesítésére. Ez a helyzet komoly versenyhátrányt jelent nemcsak a Fidesz, hanem még a Demokratikus Koalícióval szemben is, ahol a jelöltek személyét már lényegében meghatározták. Egy új párt esetében a 2026-os egyéni jelöltek felkészítése és a helyi közösségekkel való megismertetés sokkal időigényesebb feladat, mint a már jól bejáratott, professzionális pártszervezettel rendelkező riválisok esetében.

4. Belső bizalmatlanság

A Tisza Párt belső viszonyait komoly feszültségek terhelik, ami a Tisza-szigetek, a központi vezetők – mint például Farkas Dezső – és a párt megválasztott képviselői, mint az Európai Parlament és a Fővárosi Közgyűlés szintjén is megfigyelhető. Az elmúlt másfél év során a párt háza táján folyamatosan zajlottak a távozások és a személycserék, amelyek tovább súlyosbították a helyzetet. Magyar Péter gyakran lekicsinylő nyilatkozatokat tett a Tisza Párt képviselőiről, őket "Soros-ügynököknek" és "agyhalottaknak" nevezve, míg a támogatóikat "büdös szájúaknak" titulálta. A belső bizalom teljes hiányát tükrözi, hogy Magyar Péter letiltotta politikai társait a nyilatkozatok és nyilvános szereplések során, ami tovább fokozta a feszültséget. A párt önállóan megszólaló tagjai is több ízben kudarcot vallottak a közéleti szerepléseik során, mint például Ruszin-Szendi Romulusz ukránbarát megnyilatkozásai, Kollár Kinga Magyarország-ellenes felszólalása az EP-ben, valamint Kulja András vitája Takács Péterrel, amely szintén nem bizonyult sikeresnek.

5. Kormányképes személyek hiánya

Az ellenzéki (kormányt leváltani kívánó) liberális világ nem vezetőjeként, hanem a legkisebb rosszként tekint Magyar Péterre. Ennek következménye, hogy megrekedt a kormányzóképes elit toborzása, hiszen már a februári Tisza-kongresszus célja is az volt, hogy közéleti támogatókat, szakembereket, jelölteket sorakoztasson fel maga mögött, de róluk azóta sem hallani. Magyar Péter nem tudott új embereket maga mellé állítani, a meglévőket pedig elidegenítette vagy eltüntette a közéletből (a februári kongresszuson szereplők, Ordas Eszter vagy akár Vogel Evelin).

6. A brüsszeli kapcsolatok súlya A brüsszeli kapcsolatok bonyolultsága és súlya sokszor megterheli a tagállamok közötti együttműködést. Az uniós döntéshozatali folyamatok, a különböző érdekek ütközése és a bürokratikus akadályok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a brüsszeli színpadon való szereplés ne mindig zökkenőmentes. Az együttműködés a nemzetek között elengedhetetlen, de a különböző politikai, gazdasági és társadalmi kihívások gyakran megnehezítik a közös célok elérését. Az ilyen kapcsolatok terhe az országok számára nemcsak a politikai döntések szintjén jelentkezik, hanem a mindennapi élet szintjén is érzékelhető, ahogy a polgárok tapasztalják a brüsszeli irányelvek és szabályozások hatásait. Az egyensúly megtalálása a nemzeti érdekek és az uniós kötelezettségek között nemcsak kihívás, hanem egyben lehetőség is a fejlődésre és a kölcsönös megértésre.

Magyar Péter előbb el-, majd lekötelezte magát az Orbán-kormány-ellenes brüsszeli elitnek. Mentelmi jogi ügyei miatt a pártelnök függőségi viszonyba került az Európai Uniót uraló, hatalmi monopóliumát féltő körrel, amely számos kérdésben (pride, Ukrajna EU-tagsága, a Magyarországnak járó EU-források vagy a magyar migrációs politika) a magyar választók többségének akaratával ellentétes politikát vár el a Tisza Párttól és annak elnökétől.

7. Megrekedt létszám

A Tisza Párt fejlődése megakadt, és minden szinten komoly káderhiányt tapasztal. Magyar Péter körüli csapat folyamatosan változik, a fővárosi és EP-képviselők pedig nem igazán bizonyítják politikai képességeiket. Jelenleg a pártnak csupán 27 tagja van, és a rendszerváltó tagsági kártyákra kevesebb mint az elvárt ötvenezer tagból hatvan százalék fizetett elő.

8. A negatív identitás ára

Magyar Péter politikai pályafutását a kormánykritikus álláspontjára alapozta, aminek következtében a többi ellenzéki párt támogatóitól is elvonja a figyelmet. A Tisza Párt mögött felhalmozódó támogatottság így egyfajta negatív identitásra épül. A valódi politikai közösség és pártépítés hiánya a pozitív jövőkép és közös vízió, valamint az építő jellegű gondolatok teljes hiányának is betudható - áll a Nézőpont Intézet elemzésében.