Nyugdíjasok a létminimum határán – ki emlékezik rájuk a szeretet ünnepén?
A Civil Bázis nevű politikai mozgalom sürgeti egy krízisalap létrehozását, amely az utóbbi időszakban elsősorban a pedagógustüntetések és a gyermekvédelem kapcsán emelte fel a hangját. Felhívásukban hangsúlyozzák, hogy Magyarországon körülbelül 500 ezer idős ember él, akik havonta csupán 140 ezer forintból vagy még ennél is kevesebből kénytelenek megélni. "Ezeknek az embereknek idén, december 3-án egy megdöbbentően alacsony összeget utaltak, és legközelebb csak hat hét múlva, január közepén érkezik a következő nyugdíj. A szeretet ünnepének idején, amikor az infláció elszabadult, és az árak folyamatosan emelkednek, a kisnyugdíjasok lehetetlen és életveszélyes helyzetbe kerülnek. Novemberben sok honfitársunk a saját otthonában fagyott meg, és tudjuk, hogy sokan éheznek, egészségi állapotuk pedig rendkívül aggasztó. Cselekednünk kell, nem fordíthatjuk el a fejünket!" - olvasható a közelmúltban közzétett felhívásukban.
Lapunk kérdésére Horgas Péter, a Civil Bázis elnöke kifejtette, hogy a közelmúltban megkeresték a hazai politikai közösségeket és mozgalmakat, hogy közösen alapítsanak egy olyan pénzügyi alapot, amelyhez bárki – vállalkozások, közösségek, önkormányzatok, szervezetek és magánszemélyek egyaránt – hozzájárulhat. A cél az, hogy 2025. január elején a legnagyobb szükségben lévő idősek némi támogatáshoz jussanak. "Akik a közéletben aktívan részt vesznek, felelősséggel tartoznak. De ez minden magyar emberre érvényes: nem fordíthatjuk el a fejünket, amikor honfitársaink nehéz helyzetbe kerülnek. Az év végén általában megnő az adományozási hajlandóság, azonban a kisnyugdíjasok gyakran kimaradnak a kedvezményezettek sorából. Az ő hangjuk és érdekérvényesítő képességük gyengébb, ezért rájuk fokozott figyelmet kell fordítanunk" – hangsúlyozta Horgas Péter. Továbbá rámutatott, hogy a kormány által tett ígéretek a 13. nyugdíjat illetően csak februárban fognak megvalósulni, holott a hosszú ünnepi időszakban, különösen január elején, sokkal nagyobb szükség lenne rá. "Bár volt ígéret nyugdíjprémiumra a költségvetés tervezetében, ez a GDP növekedéséhez volt kötve, amely nem teljesült. Ez több mint 20 milliárd forint többlet-támogatást jelentett volna. Nem fair, hogy a kormány gazdaságpolitikai hibái miatt a nyugdíjasok szenvedjenek, és emiatt ne kapjanak plusz juttatást" – tette hozzá a Civil Bázis elnöke.
A Civil Bázis a politikai pártok és mozgalmak mellett nyugdíjas szervezetekkel is folytatott eszmecserét. A résztvevők véleménye szerint a krízisalapból nyújtott támogatás egyik lehetséges koordinálója az önkormányzatok lehetne. „A legkézenfekvőbb megoldás nyilvánvalóan a Kincstár lenne, de sajnos valószínűtlen, hogy ez az elképzelés kormányzati támogatásra talál” – nyilatkozta a mozgalom elnöke szerkesztőségünknek. Jelenleg a támogatókat keresik, és azokat a további javaslatokat, amelyek segíthetik a megvalósítást. Mint mondják, már az is jelentős eredmény lenne, ha néhány rászorulónak segítséget tudnának nyújtani. „Bár lehet, hogy nem találjuk meg a mindenki által elfogadott megoldást, de elengedhetetlen, hogy elkezdjük a gondolkodást és az ötletelést. Nem nézhetjük tétlenül, ahogy embertársaink százezrei küzdenek a nehézségekkel” – hangsúlyozta Horgas Péter.
Magyarországon 2023-ban a létminimum bruttó értéke 266 800 forint, ami nettó 177 422 forintnyi bérnek felel meg. A Bankmonitor tavaly márciusban publikált felmérése alapján körülbelül 900 ezer nyugdíjas élt tavaly a létminimum alatti jövedelemből. Idén, az alkalmi támogatások révén, ez a szám némileg csökkent, de még mindig körülbelül 700 ezer kisnyugdíjast érint. Különösen aggasztó, hogy mintegy 200 ezer idős ember kénytelen havi 100 ezer forintból vagy ennél kevesebből megélni. Érdemes megemlíteni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ben "szakmai okokból" leállította a hazai létminimum-értékek számítását és közzétételét. Akkori nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a létminimum-számítás felülvizsgálatát érintő politikai spekulációk sértik a KSH hírnevét. Ezt követően a Policy Agenda nevű független kutatóintézet vállalta, hogy évente meghatározza a létminimum szintjét, amely megmutatja, mennyi pénzre van szükségük a különböző háztartásoknak a legszükségesebb kiadások és a szerényebb igények fedezésére.
