Picula: Szerbia EU-csatlakozásával kapcsolatban csupán mérsékelt, sőt mondhatni, hogy alig észlelhető előrelépés volt tapasztalható.
Tonino Picula, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője úgy véli, hogy Szerbia az európai uniós tagság követelményeinek teljesítése terén csupán korlátozott előrelépést mutat, sőt, akár azt is állíthatjuk, hogy gyakorlatilag stagnál.
Az Európai Parlament külpolitikai bizottsága előtt Picula arról is beszélt, hogy az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása után hatalmas diáktüntetések indultak.
Picula felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia hivatalosan is jelezte, szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz. Emellett kifejezte elköteleződését az EU jogi kereteihez való alkalmazkodás iránt, amelynek célja, hogy 2026 végéig megvalósuljon. Azonban Szerbiának bizonyítania kell, hogy valóban komolyan orientálódik e stratégiai cél felé.
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia 2012-ben érte el a tagjelölti státuszt, majd 2014-ben megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Eddig a 35 tárgyalási fejezetből 22-t nyitottak meg, a 1-es és 4-es klaszterek mellett. Azonban, a csekély előrelépés ellenére még rengeteg feladat vár megoldásra, különösképpen a jogállamiság erősítése, a közigazgatási reformok végrehajtása, a Koszovóval való kapcsolatok rendezése, valamint az Unió kül- és biztonságpolitikájához való alkalmazkodás terén.
Picula kiemelte, hogy elengedhetetlen a 2023. decemberi választásokra vonatkozó EBESZ/ODIHR megfigyelő misszió ajánlásainak végrehajtása. Szükséges a választási rendszer reformja, a hiányosságok kiküszöbölése, valamint rendkívül fontos az intézmények, így az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) függetlenségének garantálása - hangsúlyozta Picula.
Szerinte az Európai Parlament nyitott arra, hogy támogassa Szerbiát, és felélesztse bizonyos folyamatokat.
Picula az egyetemista demonstrációkkal kapcsolatban kifejezte, hogy határozottan elítéli az ellenük irányuló erőszakos cselekményeket. Aggodalommal tölti el, hogy több résztvevőt őrizetbe vettek, és jogi eljárások indultak ellenük.
A szerb hatalom állításait, amelyek szerint az uniós tagállamok részt vettek a diáktüntetések szervezésében a "színes forradalom" érdekében, alapvetően elítélte, mivel ezek bizonyítékok nélküli vádak. Emellett hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan, hogy Szerbia uniós állampolgárokat utasítson ki az ország területéről.
Picula hangsúlyozta, hogy Koszovóval való kapcsolatok rendezése elengedhetetlen az európai integráció előmozdításához. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét félnek törekednie kell a feszültségek fokozódásának elkerülésére, valamint arra, hogy tiszteletben tartsák a párbeszéd során kialakult megállapodásokat.
Kifejezte várakozását, hogy Szerbia minden szükséges lépést megtesz a 2023. szeptemberi banjskai terrortámadás elkövetőinek letartóztatása, és mielőbbi bíróság elé állítása érdekében, különösen Milan Radoičić ellen, aki ellen, mint mondta, Szerbiának kell büntetőeljárást indítania.
