A kérdőjelek sokasága övezi az agrártámogatások reformját: milyen következményekkel járna valójában ez a változás? - Agrárszektor

A Portfolio Csoport idén már 13. alkalommal hívja életre a siófoki Agrárszektor Konferenciát, amely az agrárium egyik legnagyobb és legfontosabb szakmai rendezvénye. A decemberi esemény keretében immár 11. alkalommal kerülnek átadásra a rangos agrárdíjak, tíz különböző kategóriában. Az elismerésekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai teljesítménnyel rendelkező képviselője pályázhat vagy nevezheti be munkáját.

Európa-szerte heves ellenállást váltott ki az Európai Bizottság szerdán bemutatott javaslata, amely radikálisan megváltoztatná az uniós Közös Agrárpolitikát. A tervezet leginkább vitatott aspektusa a területalapú támogatások rendszerének átalakítása, ami különösen a nagyobb földterülettel rendelkező gazdák számára jelentene hátrányos következményeket.

A javasolt intézkedések szerint a 450 hektárnál nagyobb területű gazdaságok teljes egészében elveszítenék a területalapú támogatásokat, míg a kisebb birtokok esetében sávos csökkentést alkalmaznának. A Bajor Gazdaszövetség becslései alapján már a 133 hektárosnál nagyobb területek esetében is várható a támogatások mértékének csökkenése. A 20-50 ezer euró közötti támogatások esetében 25%-os, a 70-75 ezer euró közötti összegnél 50%-os, míg a 75-100 ezer euró közötti támogatásoknál 75%-os csökkentésre számíthatnak a gazdák.

A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as statisztikái szerint Magyarország mezőgazdasági területeinek körülbelül egyharmadán 100 hektár alatti gazdaságok üzemelnek, és ezek várhatóan nem szenvednek majd hátrányt a közelgő változások következtében. A következő egyharmadban 100-500 hektár közötti birtokok találhatóak, amelyek esetében már részleges támogatáscsökkenésre lehet számítani. A fennmaradó területen pedig 500 hektárnál nagyobb gazdaságok működnek, amelyek teljes mértékben elveszítik a területalapú támogatást.

A javasolt intézkedés különös hangsúlyt fektetne a fiatal gazdák támogatására, miközben 2032-től fokozatosan megszüntetné a nyugdíjkorhatárt elért gazdálkodók támogatását. Ez a lépés Magyarországon jelentős generációváltást hozhatna magával, hiszen a KSH legfrissebb adatai szerint 2023-ban a 65 éves és annál idősebb gazdálkodók által művelt földterületek aránya már elérte a 29%-ot, ami közel másfél millió hektárt jelent.

Az új rendszerben előnyt élveznének a kisgazdaságok, a fiatal és kezdő gazdálkodók, akik akár 300 ezer eurós fejlesztési támogatást is kaphatnának, szemben a területalapú támogatásoknál tervezett 100 ezer eurós plafonnal. Kiemelt támogatásban részesülnének továbbá a családi gazdaságok, a női termelők és a természeti károkkal sújtott területeken gazdálkodók is. A biodiverzitás és a talajvédelem szintén prioritást élvezne.

A javaslat megjelenését követően számos európai gazdaszervezet tiltakozását fejezte ki. A Német Gazdaszövetség "arculcsapásnak" minősítette a tervezetet, Budapesten a NAK és a Magosz tüntetést szervezett, és Brüsszelben is demonstráltak a gazdák. A tagállamok közötti tárgyalások várhatóan hosszú időt vesznek igénybe, akár 2027-ig is elhúzódhatnak.

A területalapú támogatások létfontosságú szerepet játszanak a magyar mezőgazdaság fenntartásában. Jelenleg körülbelül 160 ezer gazdálkodó élvezi e juttatásokat, amelyek összesen évi 550 milliárd forintot tesznek ki. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára hangsúlyozza, hogy ezek a támogatások nélkül a hazai mezőgazdasági vállalkozások 80%-ának működése fenyegetett lenne, és jelentős veszteségeket szenvednének el.

A főtitkár véleménye szerint a jelenlegi rendszer megfelelően működik, és igazságos módon kompenzálja az uniós gazdálkodók által viselt többletköltségeket, amelyeket a szigorúbb állat- és növényvédelmi szabályozások okoznak, ellentétben az unión kívüli versenytársakkal.

Kökény Attila, a talajmegújító mezőgazdálkodás szakértője azonban más véleményen van. Szerinte az európai mezőgazdaság alapvető problémája az innováció hiánya, ami miatt a nagybirtokok gazdaságtalanul termelnek. A szakértő szerint

Európa jelentős lemaradásban van a globális színtérhez viszonyítva, és a jelenlegi szabályozási keretek nem támogatják a talaj- és környezetbarát technológiák elterjedését.

Kökény úgy véli, hogy a regeneratív és no-till technológiák bevezetése jelentős költségcsökkentést és a termelékenység növekedését hozhatná magával. Ugyanakkor tapasztalatai alapján a magyar földművesek nem mutatnak nyitottságot ezek iránt az innovatív megoldások iránt, inkább ragaszkodnak a megszokott, de elavult módszerekhez. Az új technológiák sem az agrárképzés terén, sem a gyakorlati alkalmazásban nem terjedtek el eléggé. A szakértő rámutat arra is, hogy az uniós támogatások „teljesen ellustították” az európai mezőgazdaságot. Szerinte a szántóföldi gazdálkodás terén az európai mezőgazdaság világszinten is versenyképes lehetne, amennyiben kihasználja a már most is rendelkezésre álló és engedélyezett modern technológiákat.