A magyar kormány számára kellemetlen hírek érkeztek Németországból.

A bejelentett csődök száma tavaly Németországban emelkedett, ahogy azt a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteki jelentésében közzétette.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) előzetes statisztikái alapján 2024 decemberében a fizetésképtelenségi bejelentések száma Németországban 13,8 százalékkal emelkedett az előző év decemberéhez viszonyítva.

Az év folyamán a csődbejelentések száma 16,8%-kal emelkedett a 2023-as adatokhoz viszonyítva.

Az eredmények értékelésekor fontos figyelembe venni, hogy a kérelmek csak a csődbíróság első határozatának nyilvánosságra kerülése után jelennek meg a statisztikákban. Számos esetben a fizetésképtelenségi kérelem benyújtásának tényleges időpontja akár három hónappal is korábbra nyúlik vissza – tájékoztatott az MTI.

Október hónapban a helyi csődbíróságok összesen 2102 vállalati csődet jelentettek be, ami figyelemre méltó, hiszen ez 35,9%-kal magasabb az előző év októberi számokhoz képest. A bejelentett csődök kapcsán a hitelezők kintlévőségei 3,8 milliárd euróra rúgnak, míg tavaly októberben ez az összeg mindössze 1,6 milliárd eurót tett ki.

A benyújtott csődkérelmek okainak listája hosszú: magas energiaköltségek, hatalmas bürokrácia, politikai bizonytalanság, a fogyasztók vonakodása a költekezéstől. Lejártak emellett azok a kivételes szabályok, amelyekkel az állam a koronavírus-járvány idején megpróbálta megakadályozni a csődhullámot.

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) vezető elemzője, Volker Treier "egyértelmű figyelmeztető jelzésnek" nevezte az októberi adatokat. "A vállalati fizetésképtelenségek októberben tíz éve a legmagasabb szintet érték el" - mutatott rá.

A Creditreform hitelügynökség friss jelentése szerint a tavalyi évben 22 400 vállalat került fizetésképtelenség helyzetébe Németországban, ami a legmagasabb szám 2015 óta. Ráadásul a jövőbeli előrejelzések szerint 2025-re a csődkérelmek száma akár a 2009-es válság csúcsára, vagyis több mint 32 ezer esetre is emelkedhet.

A fizetésképtelenségi számok emelkedése a német gazdaságban végbemenő strukturális változások egyértelmű jele - véli Christoph Niering, a németországi fizetésképtelenségi ügyintézők és vagyonkezelők szakmai szövetségének (VID) elnöke. "Számos ágazatban és a kulcsfontosságú iparágakban is egyidejűleg zajló felfordulást tapasztalunk". Ez a felfordulás 2025-ben is folytatódni fog, függetlenül attól, hogy mit hoz az új német kormány.

Az új energiaforrásokra való áttérés és a piacváltás különösen problémás azokon a területeken, ahol egyes esetekben évtizedek óta túl keveset fektettek a fenntarthatóságba. "A vállalatoknál keletkezett hiányokat már nem lehet rövid távon kompenzálni" - mutatott rá Niering.

A német gazdaságban tapasztalható kedvezőtlen fejlemények nem csupán Németország számára jelentenek kihívást, hanem a magyar kormány és Magyarország számára is aggasztó következményekkel járhatnak. Hazánk legjelentősebb külkereskedelmi partnere ugyanis Németország, és a magyar kormány gyakran hivatkozik a német gazdaság nehézségeire, amikor a hazai gazdasági problémák okait próbálja megmagyarázni. Ezért a német gazdaság gyengélkedése közvetlen hatással van a magyar gazdasági helyzetre is.