Stroke vagy hemiplégiás migrén? Ismerd meg a kettő közötti eltéréseket! A stroke és a hemiplégiás migrén gyakran hasonló tüneteket okozhat, de alapvető különbségek rejlenek a két állapot mögött. A stroke, vagyis az agyvérzés, hirtelen fellépő, súlyos áll


Ezek után viszont akkor is szükséges a neurológiai kivizsgálás, ha maga a hemiplégiás migrén nem életveszélyes állapot. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa beszélt a diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről.

A hemiplégiás migrén, amely tipikus migrénes tünetekkel és féloldali izomgyengeséggel, esetleg bénulással jár, gyakran aurajelenséggel indul. Ezzel szinte egy időben kezdődik a fejfájás rohama. Míg a klasszikus migrén elterjedt betegségnek számít, ez a különleges forma viszonylag ritkán fordul elő. Az első roham általában a serdülőkor elején, 12 és 17 éves kor között jelentkezik, és az életkor előrehaladtával általában csökken a gyakorisága.

A familiáris hemiplégiás migrén egy olyan genetikailag meghatározott migrénforma, amely a családi vonalon öröklődik. Ennek a migréntípusnak három altípusa van, amelyek mindegyike specifikus génváltozatokhoz kapcsolódik. Emellett létezik egy negyedik típus is, amely esetében nem azonosítható ismert genetikai eltérés.

Sporadikus hemiplégiás migrén: ebben az esetben a betegség nem genetikai háttérrel bír, hanem véletlenszerűen jelentkezik egyes egyéneknél.

A hemiplégiás migrén az izmokat, a beszédet és a látást érintő tüneteket okoz, azonban más módon, mint a klasszikus migrén.

Ezek a tünetek a klasszikus migrén aura fázisában is megjelenhetnek, azonban az izom-, a beszéd- és a látási zavarok más migréntípusok esetében nem tapasztalhatók.

Mivel ezek a tünetek nagyon hasonlítanak a stroke tüneteihez, nem érdemes megpróbálkoznunk magunkat diagnosztizálni, mindenképpen mentőt kell hívni, mert ha valóban stroke-ról van szó, minden perc számít.

- Emelje ki Para doktor. - Amikor hemiplégiás migrénről beszélünk, gyakran tapasztalható egy erőteljes, lüktető fejfájás, amely szinte egy időben lép fel a féloldali tünetekkel. Azonban ezt a laikusok nem mindig képesek megkülönböztetni a stroke-tól.

A hemiplégiás migrén kiváltó okai szinte azonosak lehetnek a klasszikus migrén esetében tapasztaltakkal. Ilyenek lehetnek a stresszes helyzetek, az alvási szokások megváltozása, a fizikai aktivitás, az erős fények, bizonyos ételek fogyasztása, az étkezések kihagyása, valamint esetlegesen a fejet ért sérülések is.

Para doktor felhívja a figyelmet arra, hogy a hemiplégiás migrén, bár legtöbbször csupán néhány órán belül vagy legfeljebb egy nap alatt eltűnik, ritka esetekben huzamosabb ideig is fennállhat. Ez pedig jelentős hatással lehet a mindennapi életvitelre. Bizonyos esetekben komolyabb szövődmények is jelentkezhetnek, mint például a visszatérő rohamok, memóriazavarok, viselkedésbeli eltérések, vagy a kognitív funkciók csökkenése, sőt, akár kóma is előfordulhat. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy már az első roham után neurológiai vizsgálatra kerüljön sor.

A kivizsgálás folyamán nem csupán a fizikai jelekre helyezzük a hangsúlyt, hanem alaposan áttanulmányozzuk a családi kórtörténetet is. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy alapvető neurológiai vizsgálatokat is végezzünk. Ezek az információk segítenek meghatározni, hogy szükség van-e további diagnosztikai lépésekre, mint például genetikai teszt, CT, MRI vagy EEG elvégzésére.

- Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa, részletesen bemutatja a helyzetet. - Az eredmények alapján megállapítható ez a ritka diagnózis, melynek kezelése különféle hatásmechanizmusú gyógyszerekkel és akár Botox-injekciókkal is lehetséges. Amennyiben a migrénes rohamok gyakran ismétlődnek, hosszú távú preventív gyógyszeres kezelést is javasolhatunk, bár ez nem mindig biztosít teljes védelmet a migrénes epizódokkal szemben. Fontos hangsúlyozni, hogy minden páciensnek érdemes felkutatnia a migrénes rohamok kiváltó okait, és olyan életmódbeli változtatásokat eszközölni, amelyek minimalizálják a provokáló tényezők hatását.

Related posts