Szabad-e megkérdőjelezni az iszlamisták szándékait, amikor ők maguk is úgy tesznek, mintha a jófiúk szerepét játszanák? - E kérdés körüljárása a szíriai helyzet egyik legfontosabb dilemmája, amelyet a Fülkében tárgyalunk.
Török hátterű milíciák és egy hírhedt, tízmilliós vérdíjjal büszkélkedő terrorista - ők vehetik át Szíria vezetését. Az előzményekről és a lehetséges következményekről beszélgettünk közéleti podcastunk eheti epizódjában.
Bassár el-Aszad rezsimjének utóbbi néhány évét nézve az az igazán meglepő, hogy a szír elnök egyáltalán 2024-ig kihúzta: legnagyobb szövetségesei, a Hezbollah, Irán és Oroszország saját konfliktusaikkal, háborúikkal vannak elfoglalva, a szíriai hadseregből pedig nem sok maradt.
A diktátor bukása újabb sorozatot indít el a kérdések tengerében, kezdve azzal, hogy vajon megbízhatunk-e az Iszlám Állam és az al-Káida korábbi szíriai vezetőjének szavaiban, ha azt állítja, hogy megváltozott. A globális közösségnek pedig van mitől tartania: Európa jogosan aggódhat egy újabb menekültválság lehetősége miatt, főleg ha Szíria láthatóan továbbra is instabil állapotban marad.
Mi lesz a keresztényekkel? És a kurdokkal? Az alavitákkal? Mit keres Izrael a Golán-fennsíkon? Visszatérhet az Iszlám Állam rémuralma? Ezekről is kérdezte Kacskovics Mihály Béla a HVG Világ rovatának Közel-Kelettel foglalkozó újságíróját, Keresztes Imrét.
