Természetesen! Íme egy egyedi változata a "Szép, új világ?" kifejezésnek: "Csodás, ismeretlen univerzumban?"
Már csak néhány álomnyi idő választ el minket attól, hogy Donald Trump négy év szünet után visszatérjen a világ vezető hatalmának élére. A január 20-i beiktatást követően a spekulációk fokozatosan átadják a helyüket a valóságnak: kiderül, milyen irányvonalat képvisel majd a nemzetközi politika talán leginkább imprevisibilis alakja.
A republikánusok novemberi választási győzelme világosan jelzi, hogy az elnök számára az Egyesült Államok politikai színtere a megszokott keretekhez képest jóval szélesebb lehetőségeket kínál. Donald Trump, akinek újraválasztásáért már nem kell aggódnia az alkotmányos korlátok miatt, a következő négy évben valóban szabadon megvalósíthatja elképzeléseit. Most dől el, hogy a történelem hogyan fog emlékezni a milliárdos üzletemberként indult, majd politikai pályafutásával sokak számára megosztó figurává vált Trumpra. Az is elképzelhető, hogy hiúsága olyan irányba tereli, amely végül Amerika és az emberiség javát szolgálja. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az eddig tapasztalt viselkedése inkább a pessimista előrejelzések valóra válásához vezetett.
Ami biztos, a demokraták magukra vonták balsorsuk terhét. Joe Biden távozó elnök kijelentése, miszerint ha nem lép vissza, újra legyőzte volna Trumpot, éles fényt vet az önértékelés teljes hiányára. A demokratikus elit, legalábbis külső szemlélőként, úgy tűnik, hogy semmiféle tanulságot nem vont le a republikánusok által dominált új elnök felemelkedéséből, és nem is próbáltak újszerű válaszokat adni az új kihívásokra. Az a tény, hogy az utolsó pillanatig ragaszkodtak a szellemi leépülést mutató elnök újraindításához, komoly válságtünet. Végül, érdemi párbeszéd nélkül, Kamala Harris mögé álltak be, aki - ahogy ma már tudjuk - csupán látszólag tudta megtörni a Trump-kampány lendületét. Jogosan merül fel a kérdés, hogyan lehetséges, hogy az amerikai választók bizalmukkal tüntettek ki egy olyan embert, aki politikai és emberi magatartásával folyamatosan átlépi a civilizációs normák határait. Olyan személyt, akit legalábbis politikai felelősség terhel a négy évvel ezelőtti, emberéleteket követelő zavargásokért, valamint a demokratikus intézményekbe vetett bizalom megrendítéséért.
