Szepesházi: Számos bíró még mindig tart Varga Zs. Andrástól, aki sokak véleménye szerint egy titokzatos kolostorból meríti az utasításait.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is hírt adott, az Európai Unió Bírósága (EUB) egy 2007-ben létrejött svájcifrank-alapú autólízing-szerződés ügyében április 30-án úgy határozott, hogy a hiányos tájékoztatás az árfolyamkockázatról érvényteleníti a megállapodást. Ennek következtében a már kifizetett havi törlesztőrészletek és egyéb költségek teljes összegét vissza kell téríteni az adósoknak.
Szepesházi Péter ügyvéd, egykori bíró, aki számos devizahiteles ügyben képviselte a károsultakat, a Megbeszéljük pénteki adásában hangsúlyozta: "Minden európai bírósági határozat általános érvényű, és a teljes EU területére kiterjed. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek az ítéletek mindig egy konkrét, jelen esetben magyar bírósági ügyből indulnak ki."
Kiemelte, hogy a Kúria kommunikációjával ellentétben az Európai Unió Bírósága nem a forint leértékelődése következtében bekövetkező törlesztőrészlet-emelkedésről nyilatkozott, hanem az árfolyamrésről, ami a vételi és eladási árfolyam közötti eltérésre utal. Ez a különbség pedig a bankok gyakorlatában jelentős mértékű volt.
Hangsúlyozta, ez megfelel az Európai Unió Bírósága korábban hozott ítéleteinek, csak még határozottabban kimondja: "gyakorlatilag minden egyes devizaalapú szerződés Magyarországon érvénytelen, mert mindegyikben szerepelt a vételi és az eladási árfolyam különbsége".
Ezen az Orbán-kormány 2014-es, a hitelek forintosításáról szóló törvénye sem változtat, mert ezeket a szerződéseket eredeti formájukban sem lett volna szabad megkötni. Szepesházi szerint a törvény arra szolgált, hogy az adósok nehogy megszabaduljanak a hiteltől. Ezt próbálja szerinte félremagyarázni a Kúria. "A 2014-es orbáni devizahiteles törvények azáltal, hogy visszaadatták a bankokkal ezt a nagyon kicsi, tehát így az egész hitelteher talán fél százalékát átlagban elérő árfolyamrést, ezáltal érvényessé tették a törvények ezzel az aktussal a devizalapú hiteleket és az árfolyamkockázat, ami igazán fáj, tehát hogy két-három négyszeresek lettek a törlesztő részletek az árfolyamgyengülés, azaz árfolyamkockázat miatt, ez rajta maradt az adósokon. Ez volt a piszkos trükk, ezért mondjuk mi azt, hogy valójában nem fogyasztóvédő, hanem bankmentő, szerződésmentő törvények voltak a 2014-es devizahiteles törvények."
Abban reménykedik, hogy a magyar bírók, egyre nagyobb hányada mer majd eltérni a Kúria, és Varga Zs. András iránymutatásától, aki "sokak sejtése szerint egy bizonyos kolostorból kapja az utasításokat".
