Szerkesztőségünk két munkatársa is bemutatta legújabb könyvét az Ünnepi Könyvhéten, ahol egy különleges robot is jelen volt, akivel a látogatók kedvük szerint kezet foghattak – VIDEÓ.

Nem tudni, mi lett a sorsa annak a sikoltozó, talán holland vagy brit turistákkal teli bringóhintónak, amely teljes sebességgel zúdult a 96. Ünnepi Könyvhét bódéi közé, éppen a Vigadóval szemben, a Duna-part festői környezetében. Szerkesztőségünk két tagja is dedikálta új könyvét az esemény keretein belül, ezzel még emlékezetesebbé téve a könyves forgatagot.

Bízom benne, hogy a derék robotember elkerülte a balesetet, miközben kissé szögletes, de határozott léptekkel haladt a sátrak között. Udvariasan nyújtotta a kezét a szembe jövőknek, mindenkit megörvendeztetve jelenlétével. Az Eötvös Kiadó kis képviselője, akinek mellkasán az eltebook.hu felirat díszeleg, sokak emlékében felidézhette a Mikrobit varázslatos világát.

A szeretetteljes, kalandvágyó robot, akinek különleges, reszelős hangja generációkat varázsolt el a Magyar Rádió hullámhosszán, utoljára 1976-ban tűnt fel egy folytatásos sorozat főszereplőjeként. Néhány évvel később, a televízió világában is megjelent, ahol a KFKI számítógépe által életre keltett figura egyedülálló újdonságot jelentett Európában, és új dimenziót nyitott a mese és a technológia találkozásában.

S nincs új a nap alatt: a robotfit tátott szájjal nézték a gyerekek, akik most végre nem valamiféle képernyőre szögezték tekintetüket.

Bán Mór már a könyvhét megnyitóján hangsúlyozta, hogy „az olvasás varázslatos élménye semmilyen módon nem helyettesíthető azzal a szédítő mennyiségű vizuális ingersokkal, amivel a mai fiatalok szembesülnek”. A népszerű Hunyadi sorozat (Rise of the Raven) szerzője, aki a filmsorozat középponti alakját is megformálja, Kádár L. Gellért, valamint a Brankovics Marát megjelenítő Törőcsik Franciska közösen vettek részt egy izgalmas pódiumbeszélgetésen.

Üdítő élmény volt tanúja lenni annak, hogy az eseményen való részvételre sokan összegyűltek, a környéken még egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. (A mellékelt videón nem az esemény, hanem a megnyitón elhangzott beszélgetés látható - a szerk.) Különösen figyelemre méltó volt a megszokott, tengeri kígyóra emlékeztető sorok mellett kialakult tömeg, ahol több százan várakoztak a napon, hogy megszerezzék a dedikálást egy olyan szerzőtől, akinek irodalmi művei csak némi jószándékkal sorolhatók a komoly irodalom közé, a legújabb, szokás szerint terjedelmes és színes kötetének kolofonjára.

"Ha nem vagy jelen a könyvhéten, mintha nem is léteznél" - fogalmazott Püski István, a több évtizedes múltra visszatekintő Püski Kiadó vezetője. És valóban, a kiadó sátra 1939 óta ott áll a hungarikumnak is tekinthető rendezvényen. Az alapító, Püski Sándor, aki jelentős szerepet vállalt az 1943-as szárszói találkozó megszervezésében, 1950 és 1989 között "kis szünetre" kényszerült. Idén a dedikálók között találkozhattunk olyan nevekkel, mint Koltay Gábor, aki Nemeskürti István filmről szóló könyvével, valamint Kudlik Júlia, aki A szólás mestersége című művét látta el dedikációjával. Emellett Döbrentei Kornél Sorsvágta, Zsebők Csaba Lelki kóló című könyvével, és a sorok írója is, aki Elfeledett győzelmeink című kötetével várta az érdeklődőket. Ez utóbbi könyv egy izgalmas interjú-sorozatot tartalmaz, amely feledésbe merült, vagy a kommunista diktatúra által elfeledtetett sikeres hadi vállalkozásainkról és győztes csatáinkról szól, az elmúlt 1100 év tükrében.

Kattints a képre, és felfedezhetsz egy nagyobb felbontású változatot!

A könyvhétre kitelepülő kiadók vezetői nem éppen derűlátó képet festenek a bérleti és egyéb költségek alakulásáról az utóbbi években, és arról, hogy a részvétel megtérül-e. "Sajnos nem tudok túl pozitív hírekkel szolgálni. A vásári részvételi díjak nemcsak emelkedtek, hanem a rendezvény időtartama is csökkent: a hagyományos csütörtök-hétfő időszak most már csak csütörtöktől vasárnapig tart. Régen még hétfő délután is volt forgalom, most viszont ezt a napot egyértelmű bevételkiesésként könyvelhetjük el. Ráadásul a vásárlókedv is visszaesett: sokan csak nézelődnek, de a valódi vevők száma drámaian csökkent" - foglalja össze Baranyi Krisztina, az IdőJel Kiadó vezetője, a könyvkiadás jelenlegi helyzetét.

Kattints a képre, és felfedezhetsz egy nagyobb felbontású változatot!

Ők idén többek között Tari István, délvidéki író A téboly sorozatvetőinél - Magyarok a szlávok háborúiban című, korabeli naplójegyzeteit, Gáspár Ferenc Trianon-trilógiájának második kötetét, a Trianon unokái-Baja krónikája című történelmi regényét, Gál Vilmos Antantmisszió - 1919 című történelmi regényének új, átdolgozott kiadását, Pardi Anna A halandóság horrorja - Dal a Földről című kötetét és Sinka István önéletrajzi regényét, a klasszikus Fekete Bojtár vallomásait "dobták piacra", utóbbit Medvigy Endre irodalomtörténész szerkesztésében.

A könyvhetem mindig is különleges élmény számomra. Már húsz éve vagyok részese ennek a varázslatos eseménynek, amelyet egy korábbi kiadóval együtt szervezünk. Baranyi elmondása szerint a rendezvény gyökerei egészen 1927-ig nyúlnak vissza, amikor Supka Géza, a húszas évek neves írója és művelődéstörténésze álmodta meg ezt a közönséget és alkotókat egyesítő kezdeményezést. "Az év egy kiválasztott napján [...] az ország minden városában és falujában könyvnapot kellene tartani, amely [...] közvetlen kapcsolatot teremt az írók és olvasók között. Ezen a napon, egyszer egy évben, a könyvírás és a könyvkiadás művészete kilép a falak közül, és ingujjban, szabadon, bohém stílusban mutatkozik be."

A kiadóvezető megosztotta, hogy különösen büszke arra, hogy "a húszas években a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének, amely a mostani Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elődjét képezi, több éven át főtitkára volt a dédapám."

Kattints a képre, és felfedezhetsz egy nagyobb felbontású változatot!

Idén a könyvhét során szinte minden sátornál izgalmas és gazdag kínálat várja az érdeklődőket. A Magyar Napló kiadó vezetője, Zsiga Kristóf, örömmel számolt be arról, hogy körülbelül 15 új kötet jelent meg az eseményre. Emellett megemlítette, hogy a könyvek többsége már tavaly elnyert támogatás keretében készült el. Különösen kiemelte Tóth László felvidéki költő „Időző” című kötetét, amely 1968-tól napjainkig válogat az alkotó legfontosabb műveiből.

Kattints a képre, és felfedezhetsz egy nagyobb felbontású változatot!

Ha már a Felvidék került szóba, érdemes megemlíteni, hogy a Könyvhéten kollégánk, Jezsó Ákos dedikálta legújabb könyvét, az Éjfélre kialszanak a lángok című kötetet. Ez a mű a szerző felvidéki magyarság sorsáról szóló trilógiájának záró darabja. A korábbi részek közül a Megyek túlra a Felvidék visszatérését, míg a Mécses a ködben a magyar lakosság kitelepítését boncolgatja. Az utolsó kötet pedig a kitelepítettek és az otthon maradtak legújabb generációinak nézőpontjából tárja fel az egykori Felső-Magyarország történetét és sorsát.

A Magyar Napló legújabb kiadványai között különös figyelmet érdemel Árkossy István, a kolozsvári születésű festőművész, grafikus és író esszékötete, A farkasok utcája. Emellett szintén Kolozsvárról érkezett Király Farkas új verseskötete, #győznifogunk, amely a háború megpróbáltatásaira reflektál. A vajdasági Majoros Sándor Kiforogta a szó című regénye az 1980-as évek Délvidékére kalauzolja az olvasót, míg Rónai Balázs Zoltán Egy középkori polgár című verseskötetével gazdagítja a magyar irodalom palettáját.