A magyarok átlag alatti fogyasztási szokásai nem csupán anyagi helyzetükre vezethetők vissza. Bár sokan azt gondolhatják, hogy a alacsonyabb költési szint a szegénység következménye, valójában a helyi kultúra, a tradíciók és a tudatosabb vásárlási döntése
A látszólag ellentmondásos adatok mögött az a jelenség rejlik, hogy a magyar lakosság történelmi csúcsot jelentő mértékben takarít meg.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint a 2024-es évre vonatkozó fogyasztási adatok alapján az uniós országokat rangsorolták. E szerint Magyarország vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-je alapján öt másik tagállamot megelőz, azonban a fogyasztási szokásokat tekintve továbbra is az utolsó helyen áll.
Azt viszont nem mutatják az Eurostat számai, hogy 2016-24 között a magyar bérek vásárlóereje több mint 25 százalékkal nőtt - ez uniós szinten a 8. legnagyobb emelkedés. Ennek hatására Magyarországon az elmúlt években a háztartások kiemelkedően sokat takarítottak meg, az elmúlt években megtöbbszöröződött a vagyonuk.
A háztartások vagyona az elmúlt nyolc évben háromszorosára nőtt, miközben az állami támogatások, például a rezsicsökkentés és a közlekedési kedvezmények, jelentős mértékben mérséklik a kiadásokat. Ezért a látszólag alacsony fogyasztás mögött egy tudatos megtakarítási stratégia és egy erős állami beavatkozás rejlik.
Az állami támogatások révén lehetőség nyílik a fogyasztás csökkentésére. Nyilvánvaló, hogy a rezsicsökkentés, az árrés mérséklése és a tömegközlekedési tarifák átalakítása nélkül akár előkelőbb helyet is elfoglalhatnánk az EU rangsorában. De felmerül a kérdés: vajon megéri ez a változtatás?
Ezt a költői kérdést mi magunk illesztjük az Index elemzéséhez, amelynek teljes szövege itt érhető el.
