Több üzemanyagot, kevesebb friss zöldséget vásárolunk – ez tükrözi a megváltozott vásárlási szokásainkat.
A KSH legfrissebb jelentése szerint 2025-re vonatkozóan részletesen megvizsgálták, hogy milyen tényezők befolyásolják az infláció alakulását. Ehhez elengedhetetlen volt a magyar háztartások 2023-2024-es költési szokásainak alapos feltérképezése. Ha jobban beleásunk magunkat ebbe a témába, izgalmas felfedezések várnak ránk.
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette az idei első inflációs adatokat, amelyek a januári 5,5 százalékos értékkel sokkolták a közvéleményt. Ez a szám nemcsak a médiát, hanem valószínűleg a gazdasági elemzőket és a kormányt is meglepte. Az ilyen adatok megjelenése mindig izgalmas, hiszen lehetőséget ad arra, hogy alaposan megvizsgáljuk a mögöttes trendeket. Érdemes megjegyezni, hogy minden év elején új módszertan szerint készülnek ezek a statisztikák, ami különösen érdekes a számok iránt érdeklődők számára. Ilyenkor igazán elmerülhetünk az adatok tengerében, és felfedezhetjük a rejtett összefüggéseket.
Ebben a megközelítésben nincs semmi titkos trükk: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – mint minden magát komolyan vevő statisztikai intézmény – évről évre finomítja, hogy pontosan mely árucikkek és szolgáltatások szerepelnek az inflációs kalkulációban, valamint azt is, hogy ezek milyen arányban befolyásolják az eredményeket. Például a járvány időszakában, amikor az utazások száma drasztikusan csökkent, érthető módon kevesebb súlyt kaptak a nyaralással kapcsolatos költségek, majd később, amikor a helyzet normalizálódott, fokozatosan visszaállították ezek jelentőségét. Ez a folyamat különösen figyelemre méltó, hiszen világosan tükrözi, hogy a magyar lakosság milyen prioritások mentén költött az elmúlt időszakban.
A folyamat lényege, hogy az összes fogyasztási kiadást különböző csoportokra osztják: 7 nagy, 36 közepes és 139 kisebb kategóriába. Minden egyes csoport számára meghatározzák a súlyát, ami azt jelzi, hogy az összes magyar fogyasztási kiadásból mekkora részesedéssel bír. Ezáltal nem csupán az árak változásáról kaphatunk hasznos információkat, hanem arról is, hogy milyen módon költjük el a pénzünket. Érdemes megjegyezni, hogy a fogyasztási kiadásokra vonatkozóan a lakáshitel törlesztése nem szerepel az európai módszertan alapján, hiszen ez a költési szokásainkon kívül esik. A súlyokat a legutóbbi hét negyedév adatainak figyelembevételével számolják ki, így jelenleg a 2023-as és a 2024 első kilenc hónapjára vonatkozó költési trendek vannak fókuszban.
