Az ügyészség több mint két évnyi börtönbüntetést indítványoz Varga Zoltán, a 24.hu tulajdonosának ügyében.

Több mint 250 millió forintos jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt emelt vádat az ügyészség Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa ellen. A vádiratban szereplő információk szerint Varga Zoltán, mint a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagja, három másik társával együtt hozzájárult ahhoz, hogy az alapkezelő egyik vegyipari befektetését verseny nélkül, alacsonyabb áron értékesítették. Ezzel súlyos kárt okoztak az Új Magyarország Tőkeprogram Jeremie-forrásait kezelő alapnak, ami közvetve a költségvetést is érintette.

Az ügyészség vádat emelt Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport tulajdonosával szemben, hűtlen kezelés miatt, amely különösen súlyos vagyoni hátrányt okozott. Az Indexhez eljutott vádirat szerint Varga Zoltán, mint elsőrendű vádlott, valamint három másik személy a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjaként követte el a bűncselekményt.

A vádirat kulcsfontosságú eleme egy olyan tranzakció, amely során a vádlottak beleegyeztek abba, hogy a Tőkealap a Nógrádi Vegyipari Zrt. 99,3%-os részvénycsomagját a piaci értékhez képest jelentősen alacsonyabb áron, az éves záráskor készült értékelés által meghatározott 737 millió forint helyett mindössze 459,3 millió forintért értékesítse. A vásárló a vegyipari társaság egyik igazgatósági tagja által képviselt, frissen alapított Avogadro 2020 Projekt Kft. volt, amely azóta is sikeresen és nyereségesen működteti a vállalkozást.

A vádirat alapján megállapítható, hogy a vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. értéke jelentősen meghaladja az Avogadro által tett ajánlatot. Ezt az információt a 2020. április 9-i igazgatósági ülésen megosztották a többi igazgatósági taggal is. Ennek ellenére a vádlottak nem tettek lépéseket a cég valós piaci értékének meghatározása érdekében.

Az ügy előzményei még 2008-ra nyúlnak vissza, amikor a Central-Fund Zrt. megalakult, és az Új Magyarország Tőkeprogramok pályázat (GOP-2009-4.3.) keretében létrehozott egy kockázati tőkealapot, amely különböző vállalkozásokba fektetett, többek között a Nógrádi Vegyipari Zrt.-be. Az ilyen alapok lényege, hogy a befektetők - jelen esetben az állam is, egy befektető volt a tőkeprogramon keresztül - az összegyűjtött pénzt pár év alatt kihelyezzék, cégeket vegyenek, azokat támogassák, fejlesszék, majd a szabályzatukban rögzített, előre meghatározott befektetési időszak végén ezeket a befektetéseket értékesísék, és a keletkezett hasznot az előre lefektetett szabályok szerint elosszák egymás között.

A vád szerint a vádlottak úgy hajtották végre a bűncselekményt, hogy először megvásárolták a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeit, erre összesen 640 millió forintot, köztük kölcsönöket is felhasználva, költöttek. Amikor elérkezett az értékesítési időszak, anélkül, hogy az üzletet alaposan értékelték volna, néhány potenciális vevő megkeresése után egy rendkívül alacsony ajánlatot fogadtak el, ami végül veszteséget eredményezett a tranzakción. Ezzel szemben a vegyipari cég teljesítménye az eladás évében kimagasló volt, hiszen több mint 500 milliós üzemi eredményt és közel 400 milliós mérleg szerinti eredményt tudhatott magáénak.

A vádirat szerint az ügyészség mindegyik vádlottat a különösen jelentős vagyoni hátrányt eredményező hűtlen kezelés bűncselekményével vádolja.

továbbá 300 napon keresztül napi 20 ezer forintos pénzbüntetésre és 3 évre való eltiltásra a vezető tisztviselői pozíciók betöltésétől és a közügyek gyakorlásától.

Az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok célja az volt, hogy erősítsék a hazai kis- és középvállalkozások tőkéhez jutását, különös tekintettel az induló, illetve növekedési szakaszban lévő, innovatív cégekre.

Az európai uniós támogatással működő programon, az ún. Jeremi-alapon (Joint European Resources for Micro to Medium) keresztül a cégek tőkéhez juthattak. Különösen fontos volt ez azoknak a kkv-nak, amelyek más forrásból, például bankokon keresztül nem jutottak hitelhez.

A pénzt több körben osztották ki, a cikkünkben szereplő Central Fundot az első körben, még 2009-ben hirdették ki nyertesnek, több más hazai befektetői csoport alapkezelőjével együtt.

Az első körben kiválasztott tőkealap-kezelők, mint például a Portfolion, a Big George's NV és a Primus Capital, összesen közel 45 milliárd forintot aktiváltak. Ez az összeg részben a Jeremie-forrásokból, részben pedig magántőkéből származik. Ezen kívül a Central Fund is sikeresen elindított egy 5 milliárd forintos alapot, amelynek 3,5 milliárd forintja uniós forrásból, míg 1,5 milliárd forintja magánforrásból származik.

Ez önmagában nem minősülne bűncselekménynek, feltéve, hogy az alapkezelés során bizonyíthatóan alapos és körültekintő lépéseket tettek, különösen akkor, ha egy megvásárolt vállalatot felszámolnak vagy értékesítenek.

A vádiratban bemutatott ügyben a szükséges gondosság hiányzott, mivel olyan társaság részvényeit forgalmazták, amely vélhetően egy együttműködő eladó által támogatottan alakult mindössze néhány hónappal a vásárlás előtt. Ez a cég kevesebbet kínált a vegyipari vállalatért, mint amennyi az adott év üzemi eredménye volt. Ráadásul az eladó tudatosan döntött úgy, hogy a piaci ár alatt értékesíti a vállalkozást, ezzel szándékosan okozva kárt a befektetőknek, valamint közvetve az államnak is.

Ez a per precedens teremtő jelentőséggel bírhat, mivel ez az első alkalom, hogy egy kockázati tőkealap vezetőit a közpénzek kezelésével kapcsolatos felelősségre vonják.