Budapestet több mint négymilliárd forintos bírsággal sújtja Navracsics minisztériuma a négyes metró Demszky által lebonyolított beszerzési ügyletei miatt.

A fizetés sürgőssége most vált kiemelt figyelmet, mivel a szabálytalanságokkal terhelt közbeszerzési eljárás kapcsán büntetőeljárás zajlik a Fővárosi Törvényszék előtt. Ugyanakkor, az operatív program lezárása miatt a szabálytalansági eljárás befejezése már megtörtént – válaszolta a kérdésre Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium. Ezért merült fel a 4,1 milliárd forintos korrekciós büntetés/bírság kiszabása, amely a Demszky Gábor főpolgármestersége alatt megkezdett, majd Tarlós István vezetése alatt átadott 4-es metró járműbeszerzésével kapcsolatos.

A szöveg egy különösen figyelemfelkeltő korrupciós ügyről szól, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is alaposan megvizsgált. Ennek következményeként Lázár János kancelláriaminiszter saját kezdeményezésére feljelentést tett, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával, mivel állítása szerint "170 milliárdos csalás és lopás történt". A kormányzat komoly következményekkel számol, hiszen az országot 76,5 milliárd forintos bírság terheli a balliberális városvezetés tevékenysége miatt. Érdekes, hogy a kormány a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozta, míg az Elios ügyével kapcsolatos információkat nem tettek közzé. (A jelentést itt lehet letölteni.)

2019 óta különböző irányokban folytak nyomozások az Alstom-ügy kapcsán, valamint a Siemens-ügyben is. Az Alstom-ügyben áprilisban bejelentették, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt négy személy ellen, akik vesztegetéssel kapcsolatos bűncselekményeket követtek el. Az ügyészség állítása szerint eurómilliós kenőpénzekkel biztosították, hogy az Alstom termékei kerüljenek előtérbe a 2005-ös közbeszerzési eljárás során. Az ügylet részeként három fiktív tanácsadói szerződés keretében összesen 8,4 millió eurót fizettek ki dán és osztrák vállalatoknak. A teljes közbeszerzés értéke 263 millió euróra rúgott. A nemzetközi jelleg miatt a vádlottak között két magyar állampolgár mellett egy osztrák és egy amerikai is szerepel, és egyikük sem közszereplő, csupán az Alstom korábbi vezetői között van.

A Siemens vállalat felelős a 4-es metró áramellátó és vonatvezérlő rendszereinek kiépítéséért, amelynek költsége 32 milliárd forintot tett ki. Az OLAF vizsgálatai során arra a megállapításra jutott, hogy a cég bennfentes információk révén nyerte el a pályázatot, amihez 300 millió forintot használt fel. A jelentés szerint ezt az összeget egy Puch László volt MSZP-pártpénztárnokhoz köthető vállalkozáson keresztül osztották szét várospolitikusok, mérnökök és a BKV munkatársai között.

A jelenlegi városvezetés álláspontja szerint nem következik, hogy a hazai uniós fejlesztések felügyeletéért felelős Navracsics-minisztérium miért éppen 2024-ben döntött a pénzügyi korrekcióról, és miért szabott ki egy 4,1 milliárd forintos büntetést. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója kifejezte aggodalmát, miszerint az ügyben már régóta lejártak az eljárási határidők.

A KTM nemcsak a fővárosi költségvetési vitákba lépett be, hanem a politikai diskurzus színpadán is aktív szereplővé vált. Navracsics Tibor az ATV-nek nyilatkozva kifejtette, hogy Budapest hozzáállása a szolidaritási hozzájáruláshoz „nem fair és nem tisztességes”, különösen azzal a 50 milliárdos befizetéssel kapcsolatban, amelyet a főváros nem kíván teljesíteni. Ezen a téren a minisztérium trükkje a Versenyképes Járások Program, amelynek keretein belül a miniszter világosan jelezte, hogy Karácsony Gergelyék nem számíthatnak semmilyen „opt out” lehetőségre, amely megakadályozná, hogy az iparűzési adó növekményét elvonják tőlük. A miniszter határozottan kijelentette: „2025-ben nem. Majd meglátják, hogyan alakul a 2025-ös év, és akkor beszélhetünk a 2026-os helyzetről.”

Ma Sára Botond főispán is kifejtette véleményét a költségvetésről, hangsúlyozva, hogy Karácsony Gergely "jogszabálysértő költségvetést kíván a közgyűlés elé terjeszteni, mivel nem hajlandó kifizetni a szegényebb településeknek járó 50 milliárd forintot". Sára Botond úgy látja, hogy ez a lépés nem kínál valódi megoldást a főváros válságos helyzetére, sőt, szerinte "csak elmaszatolja a problémát, időhúzás, és tovább súlyosbítja a város helyzetét". A nyilatkozata végén hozzátette: "Természetesen a jogszabálysértő döntést meg fogjuk támadni." Ezzel kapcsolatban itt olvashatsz bővebben.