A bírók közötti bérszakadék továbbra is bővül, ami egyre inkább felveti a szakmai egyenlőség kérdését.
A Kúrián tevékenykedő bírák januártól majdnem háromszor akkora juttatásban részesülhetnek, mint a járásbíróságokon dolgozó kollégáik. Eközben a már meglévő bérfeszültséget tovább súlyosbítja, hogy a bírók, akik kirendelés keretében magasabb szintű bíróságon látják el feladataikat, nem élvezhetik a magasabb pozícióval járó juttatásokat. Ezzel a problémával kapcsolatban ellenzéki képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak, ahogy azt Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a Klubrádiónak elmondta.
A Kúria bírái akár a kétszeresére is növelhetik jövedelmüket, míg az alsóbb szinteken dolgozó munkatársaiknak a korábban igényelt 35 százalékos bérnövelés helyett csupán 15 százalékos emelésre van lehetőségük.
Ez éppen szembemegy azzal a javaslattal, amivel az Országos Bírói Tanács (OBT) fordult az Országgyűléshez: azt szerették volna, hogy a beosztási pótlékok emelésével közelítsék a járásbíróságok, a törvényszékek és az ítélőtáblák bírái fizetését a legfelsőbb szinten ítélkezőkéhez. Ehhez képest most még nagyobbra nőnek a különbségek - számolt be a 24.hu.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke korábban határozottan kifejezte ellenérzését az OBT által javasolt megközelítéssel kapcsolatban: „Úgy vélem, hogy az a gondolatmenet, miszerint 'mindenki magasabb beosztási pótlékot kap, kivéve a kúriai bírák', teljes mértékben hiányzik az erkölcsi alapokból. Nem kívánok ennél keményebb szavakat használni, bár lenne rá indokom” – fogalmazott a kormányzati kapcsolatokkal rendelkező főbíró a jegyzőkönyv szerint.
Miközben Varga Zs. fizetése januártól túllépi a 4,5 millió forintot, addig a Kúrián nem vezető pozícióban dolgozó bírák jövedelme 2,7 millió forintra emelkedik, míg a pályakezdők számára 1,35 millió forintos emelést terveznek. Ezzel szemben a járásbíróságokon dolgozó bírák esetében csupán 120 ezer forintos növekedés várható. Ez azt jelenti, hogy korábban egy Kúrián dolgozó bíró 60-70 százalékkal keresett többet egy járásbírósági kollégájánál, ám januártól ez a különbség drámaian megnő, és akár 300 százalékot is elérhet a Kúrián dolgozó bíró jövedelme a járásbíróságon dolgozó bíróéval szemben.
A már meglévő bérfeszültségek helyzetét tovább rontja, hogy amikor a bírókat áthelyezik, például egy alacsonyabb szintű bíróságról egy magasabb szintű bíróságra, hogy bonyolultabb ügyeket tárgyaljanak, gyakran nem részesülnek az ehhez a pozícióhoz kapcsolódó, jogszerűen megillető magasabb javadalmazásban.
Egyedivé téve a szöveget: Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a Klubrádióban nyilatkozott arról, hogy az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordultak egy fontos ügyben. A szocialisták álláspontja szerint a szóban forgó gyakorlat nemcsak méltánytalan, hanem ellentétes az alaptörvénnyel is.
"A jogbiztonság megteremtésének elengedhetetlen pillére a bírók függetlensége, amelynek meg kell nyilvánulnia a bírósági bérezésben is. Ez biztosítja, hogy a bírók mentesek legyenek mindenféle külső befolyástól, és így pártatlanul hozhassák meg döntéseiket" – fejtette ki Tóth, miért tekintik alkotmánysértőnek a jelenlegi gyakorlatot.
Eközben a bírósági titkárok és fogalmazók illetménye jövőre akár 30 százalékkal is emelkedhet. Jelenleg ők a garantált bérminimumot, azaz bruttó 326 ezer forintot kapják. Az ő körükben a legmagasabb a pályaelhagyók aránya, és a közeljövőben a bírói pályára lépőknek legalább két év bíróságon kívüli joggyakorlatot kell felmutatniuk, a korhatár megváltoztatásával együtt. Ez a helyzet könnyebbé teheti a külső jelöltek számára a belépést, ugyanakkor rontja a bírósági pályán dolgozók jövőbeli kilátásait. Fleck Zoltán jogszociológus a 24.hu-nak elmondta, hogy mindez a bírósági adminisztráció összeomlásához vezethet.
