Átláthatóság a Nézőpont szempontjából: a korrupciós index kérdéseit szeretnénk körbejárni.

A Nézőpont Intézet vezetőjének a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexről alkotott véleménye inkább hasonlít egy összeesküvés-elméletre, mintsem hogy a valóság tényeivel összhangban állna.

„Egyedivé kell tenni a szöveget” – nyilatkozta lapunknak Martin József Péter, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója.

Mint arról beszámoltunk, Mráz Ágoston Sámuel szerdai sajtótájékoztatóján felszólította az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, a médiát és a teljes közvéleményt, hogy a jövőben ne hivatkozzanak a TI harminc éve rendszeresen kiadott indexére. A kormányközeli kutató szerint ugyanis nem igaz az az állítás, hogy Magyarország a legkorruptabb uniós ország, ez az eredmény csak azért jöhetett ki, mert a nemzetközi szervezet rossz módszertant használ.

Martin József Péter közölte, a TI berlini központja 1995 óta állítja elő a teljes nemzetközi indexet, amelynek a magyar adatok is a részét képezik. A módszertan kidolgozásáért szintén a német központ volt a felelős, módosítás az elmúlt évtizedekben eddig egyetlen egyszer történt, 2012-ben. Az összes tagozat, ideértve a TI Magyarországot is, a felméréshez szükséges alapdokumentációt készen kapja minden évben. A felmérés módszertana teljes mértékben átlátható és megtalálható és megtekinthető a TI honlapján.

Martin szerint Korrupció Érzékelési Index (CPI) a világon az egyik legtöbbször hivatkozott társadalomtudományi indikátor, amit az Európai Unió kutatási módszertannal foglalkozó ügynöksége, a Joint Research Center is alkalmasnak talált a korrupció mérésére.

A CPI a korrupciós nagykép leírására, számszerűsítésére szolgál, leginkább hosszabb időtávban, és ezért alkalmas arra, hogy a világ 180 országát hasonlítsa össze. A CPI alapján Magyarország két éve az EU legkorruptabb tagállama. Az ügyvezető szerint a súlyos korrupciós fertőzöttséget számos más, korrupciómérési indikátor is megerősítette. A Világbank korrupciós kontroll indexe, valamint a Varieties of Democracy nevű agytröszt politikai korrupciót mérő mutatója egyaránt azt jelzi, hogy Magyarországon kirívó a korrupció.

A Nézőpont Intézet által hivatkozott Eurobarometer felmérés eredményei is hasonló képet festenek: 2024-ben a magyar lakosság 88%-a úgy véli, hogy a korrupció széles körben elterjedt Magyarországon. Martin kritikával illette Mráz értelmezését, aki azt állította, hogy az uniós felmérés alapján a kormány korrupcióellenes erőfeszítéseinek megítélése a magyarok körében az EU-s átlaghoz képest kedvezőbb. Martin azonban hangsúlyozta, hogy a valóság ennél árnyaltabb: a megkérdezettek 59%-a kifejezetten "nem ért egyet" azzal a vélekedéssel, hogy a kormány hatékonyan harcol a korrupcióval szemben.

Összegzésként kijelenthető, hogy nem létezik olyan nemzetközi szinten elismert és megbízható mutató, amely ne tükrözné, hogy Magyarországon a korrupció - különösen az állami és rendszerszintű formája - az uniós viszonylatban rendkívül elterjedt.

- közölte a TI Magyarország ügyvezetője hozzátéve, hogy a kormány és a kormánytól közvetlenül függő és ahhoz feltétlenül lojális intézetek és médiumok nagyon szeretnek az indexről beszélni, amiről viszont nem szeretnek megemlékezni, az maga a korrupció.