Trump visszavonult a politikai színpadról, míg a háború továbbra is lángol – mi vár Ukrajnára a jövőben?

Az Egyesült Államok ma gyakorlatilag bejelentette, hogy kiszáll az orosz-ukrán béketeremtési tárgyalásokból, közben arról is jönnek hírek, hogy az elnök egy teljesen új fegyverszállítmányt is jóváhagyott az ukrán haderő számára. A lépés várható volt: az elmúlt hetekben már többször is beszélt arról a Fehér Ház, hogy ha Moszkva és Kijev nem fogadja el a "végső" békejavaslatot, Washington kivonul a mediációból. Nézzük meg, mi lehet a döntés háttere, illetve mit jelent ez pontosan a háborúra nézve.

Az utóbbi hetek során az Egyesült Államok külön tárgyalásokat folytatott Oroszországgal és Ukrajnával egy konkrét békejavaslat ügyében. Marco Rubio amerikai külügyminiszter már akkor hangsúlyozta, hogy az előterjesztés "végleges" jellegű. Ha Moszkva vagy Kijev nem fogadja el, az Egyesült Államok visszalép a békefolyamatból.

Végül mindkét fél elutasította a javaslatot: Ukrajna aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Washington elismerné a Krímet Oroszország részének, míg Moszkva kategorikusan ellenállt annak, hogy európai békefenntartók jelen legyenek Ukrajna területén.

A közelmúltban újabb kísérletek történtek a megállapodás helyreállítására: Steven Witkoff, Trump főtárgyalója Moszkvába utazott, míg napokkal ezelőtt Ukrajna aláírta az Egyesült Államokkal kötött ásványkincs-együttműködést. Ezen felül Trump személyesen is találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Vatikánban.

JD Vance amerikai alelnök tegnap egy interjúban már azt mondta: az "orosz-ukrán háború egyhamar nem fog véget érni," Trump elnök pedig mérlegeli, "mennyi időt akar ennek [a béketeremtésnek] áldozni."

Ma Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője hivatalosan is bejelentette:

Innét kezdve az Egyesült Államok drámai lépéseket tesz: gyakorlatilag teljes mértékben háttérbe vonja magát a béketeremtési folyamatokban.

Továbbra is elkötelezettek vagyunk és segítünk, ahol tudunk. De nem fogjuk körbe repülni a világot bárki kénye-kedve szerint a közvetítés érdekében, ez most már a két fél között zajlik. Most van itt az ideje, hogy konkrét elképzeléseket mutassanak be és dolgozzanak ki arról, hogyan fog véget érni ez a konfliktus. Innentől ez rajtuk fog múlni"

- mondta a szóvivő.

Az utóbbi hetekben számos információ érkezett a Fehér Házból, amelyek arra utalnak, hogy Donald Trump úgy véli, teljesen felesleges annyi energiát fordítania az orosz-ukrán konfliktus rendezésére. Szerinte sem Kijev, sem Moszkva nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra, ami a harcok leállítását illeti. Trump véleménye szerint Ukrajna ügye nem bír olyan jelentőséggel, míg Oroszország nem jelent valós fenyegetést. Inkább a nagyobb kihívásokra, például Kínára, az amerikai határokra és olyan "kezelhető" problémákra, mint Irán, szeretne fókuszálni.

Mindeközben Bruce és Vance sem állította, hogy az Egyesült Államok teljesen elfordulna Ukrajnától, és tétlenül szemlélné, ahogy az orosz hadsereg elfoglalja az ország területét. Azonban a béketeremtő tárgyalások intenzitása várhatóan jelentős mértékben csökkeni fog a közeljövőben.

Magyarul tehát Steven Witkoff, a főtárgyaló, és Keith Kellogg, az Ukrajna-ügyi biztos várhatóan új kihívások elé néznek. A jövőben nem számíthatunk heti rendszerességgel amerikai delegációkra Moszkvában, és a Kijev-Washington közötti kétoldalú találkozók is ritkábbá válnak.

A harcok továbbra is hevessé váltak: az orosz csapatok továbbviszik a tavaszi offenzívát, és egyre nagyobb nyomás nehezedik Kupjanszkra, Limanra és Pokrovszkra. Elképzelhető, hogy az év végére ezek a települések már nem maradnak ukrán irányítás alatt.

Lehetséges, hogy Trump újra fegyvereket kezd küldeni Ukrajnának, és további szankciók várhatók Oroszországgal szemben. A nyersanyagokkal kapcsolatos megállapodások már megalapozták ennek jogi kereteit, és ezen a vonalon érkezett meg az első fegyvercsomag is Ukrajnába.

Mindezek ellenére nem valószínű, hogy az Egyesült Államok jelenlegi elnöke olyan határozottan lépne fel Ukrajna ügyében, mint ahogyan azt Joe Biden tette. Trump valószínűleg inkább egy "üzleti" megközelítést alkalmazna a helyzet kezelésében. Például Ukrajna fegyvereket vásárolhatna az Egyesült Államoktól, és akár nyersanyagokkal is rendezhetné a számláit. Oroszország gazdasági törekvéseinek korlátozása, például az energiahordozók piacáról való kiszorítás, Amerikának is kedvező lehet üzleti szempontból.

A háború tehát továbbra is a megszokott kerékvágásban halad, bár valószínű, hogy átmenetileg némileg mérséklődik az intenzitása. Ennek oka, hogy az Egyesült Államok nem küld már havi rendszerességgel milliárdokat fegyverek formájában a frontra. Európa viszont aktívan azon fáradozik, hogy saját hadiipari kapacitásainak fejlesztésével pótolja az amerikai támogatást. Ennek következtében az ukrán haderő nem áll a közeljövőben az összeomlás szélén.

Mindenképpen érdemes azt a lehetőséget is megvizsgálni, hogy lehet, hogy Trump ismét az "Art of the Deal" szellemében a szokásos tárgyalási technikáját vette elő.

Nem kizárt, hogy befenyítette "üzletfeleit" - Oroszországot és Ukrajnát - valamilyen radikális lépéssel, abban a reményben, hogy ezzel az érintettek megijednek és rohannak vissza a tárgyalóasztalhoz.

Oroszország stratégiája továbbra is az, hogy egy olyan békét alakítson ki, amely számára kedvező feltételeket teremt. Ez a béke lehetőséget adna arra, hogy jelentős mennyiségű természeti erőforrást nyerjenek Ukrajnából, mindezt anélkül, hogy további emberi áldozatokra vagy hatalmas anyagi kiadásokra lenne szükség. Emellett céljuk, hogy megszabaduljanak a gazdasági növekedést gátló szankcióktól, amelyek jelenleg sújtják őket. Az elképzelésük egy olyan békéről szól, amelyben az Egyesült Államok jelentős gazdasági partnerükké válna, segítve például a sarkvidéki és szibériai erőforrások kiaknázásában. Trump eddig nyitott volt ezekre a lehetőségekre, ami új perspektívákat nyithat a két ország közötti kapcsolatban.

Nem elképzelhetetlen, hogy miközben ezeket a sorokat fogalmazom, a Kremlből egy telefonhívás érkezik a Fehér Házba. Ezen a vonalon az orosz vezetők talán arra kérik az amerikai elnök csapatát, hogy...

gondolják végig ezt a béketeremtésből való kivonulást, hiszen "mindenkinek milyen előnyös lenne egy Oroszországgal való gazdasági együttműködés."

Trump csapata korábban világosan kifejezte, hogy hajlandóak az együttműködésre Oroszországgal, de csak abban az esetben, ha az orosz fél is elfogadja a tűzszünetet. Ez az aspektus továbbra is kétséges, mivel Putyin már több mint másfél hónapja fontolgatja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát.

Elég sokszor láthattuk már, hogy Donald Trump, miután valamilyen radikális bejelentést tett, az ellenfeleinek beijesztése után gyorsan vissza is vonta ezt, végeredményében pedig egy olyan megállapodás született, amely mindenkinek előnyös volt. Lehet, hogy most is erre játszik az amerikai elnök.

Természetesen, az eddigi fejlemények még nem hoznak biztos megoldást: elképzelhető, hogy nem indulnak el tárgyalások, a háború tovább folytatódik, és végül Amerika tényleg elhagyja a térséget. Ha ez bekövetkezik, akkor akár 2026-ban, vagy még 2027-ben is tapasztalhatjuk a szomszédságunkban zajló harcokat és feszültségeket.