Ötven esztendős lett a "Vajdaság Paganinije", Lajkó Félix, aki zenéjével és tehetségével már évtizedek óta lenyűgözi a közönséget. Az ő különleges stílusa és virtuóz előadásmódja egyedülálló módon ötvözi a hagyományos népzenét és a modern zenei elemeket,

Alexander Balanescu szerint a palicsi hegedűs, Lajkó Félix akár az egységes Európa szimbolikus alakja is lehetne, mert a muzsikájával lebontja az etnikai, műfaji korlátokat. Bár rendszeresen a legjobb világzenei produkciók közé kerülnek az albumai, ő maga nem szereti ezt a skatulyázást.

Bár ma már a magyar határtól három kilométerre fekvő vajdasági Palicson él, Topolyán (Backa Topola) született, szülei pedagógusok. Első hangszerét, egy citerát tízévesen anyjától kapta, a hegedűt hatodikos korában vette a kezébe. Az alsófokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen (Mali Idos).

A szabadkai zenei középiskola második évfolyamát hátrahagyva, egy barátjától kölcsönzött hegedűvel vágott neki Budapestre. Itt csatlakozott a Dresch Quartetthez, és azóta folyamatosan ingázik a magyar főváros és a festői Palics között.

A zenéje egyedülálló módon ötvözi a kelet-közép-európai népzene, a dzsessz, a klasszikus zene, a rock és a blues különböző hatásait. E kivételes stílusban a folk, a dzsessz, a cigányzene és a zsidó klezmer hagyományai harmonikusan fonódnak össze, új színt és mélységet adva a dallamoknak.

Saját bevallása szerint mindenféle zenét hallgat, számára nem a műfajok a fontosak, hanem a zene. Szeret sokat gyakorolni, bár nem rutinszerűen iskolázik: fölveszi a hangszert és muzsikál.

Lajkó Félix számos neves együttessel és különleges tehetségekkel együttműködött, zenéjével világszerte lenyűgözte a közönséget. Az Egyesült Államoktól Németországon át Japánig terjedő fellépései során mindenhol magával ragadta a hallgatóságot. Emellett az itthoni fesztiválok állandó résztvevője is, ahol mindig új élményekkel gazdagítja a zenei palettát.

Ő volt az, aki megalkotta az 1998-as szarajevói kulturális fesztivál himnuszát, és 2000-ben ő nyitotta meg a monacói Grimaldi Fórum kulturális és konferencia központot. Emellett zeneművet komponált a Velencei Biennále Új Atlantisz felé című projektjéhez is.

2001-ben zenekarával részt vett a világhírű német tánckoreográfus, Pina Bausch által rendezett wuppertali fesztiválon, emellett a World Music Expón (Womex) is fellépett, ahol nemzetközi közönség előtt mutathatta be művészetét.

Szülőföldjén, a Vajdaságban 2009-ben turnézott először. Sokféle formációban játszott: tagja volt a Szabados György által alapított MaKUZ-nak (Magyar Királyi Udvari Zenekar), fellépett Varnus Xavér orgonaművésszel, Balázs János zongoraművésszel több alkalommal is improvizációs duóvá állt össze, szimfonikus-improvizatív koncertet adott a Budafoki Dohnányi Zenekarral. Többször találkozott a hangverseny-pódiumon a román Alexander Balanescu hegedűvirtuózzal és a szerb Boban Markovic rézfúvós zenekarával is. A vezénylés ugyanakkor nem foglalkoztatja, az érdekli, ahogy Haydn vagy Johann Strauss vezették együttesüket: hangszerrel a kezükben.

Első lemezét harminc éve adta ki. 2009-ben jelent meg Brasnyó Antal brácsás társaságában készített különleges albuma, A bokorból, amelynek anyagát a Palics környéki erdőben vették fel. A két zenész két évvel később kilenc Makovecz Imre által tervezett épületben koncertezett, a turné anyaga CD-n is megjelent.

A szuggesztív előadásmódjáról ismert virtuóz nemzetközileg is ismert és elismert. Mező című albuma (2013), amelyen csak citerán játszott, a World Music Charts Europe (WMCE) világzenei toplista élén állt - hasonlóra előtte csak másfél évtizeddel korábban volt példa, akkor Sebestyén Márta egy felvétele került ilyen rangos helyre.

2014-ben két különleges album látott napvilágot: az egyik a "Végtelen" című szimfonikus lemez, amelyet a Budafoki Dohnányi Zenekarral közösen alkottak meg, míg a másik, "Jelszó" néven, Lajkó Félix és Balázs János közreműködésével készült el.

Most jöttem...című folklemeze 2016-ban a World Music Charts Europe harmadik helyére került. Legutóbbi albuma 2020-ban jelent meg - az öttagú új zenekarával felvett, Lajkó Félix and Band: Start című lemeze, amelyen hegedűn játszik, a régió több világzenei listáján is előkelő helyen szerepelt.

Mundruczó Kornél 2008-ban bemutatott Delta című filmjének zeneszerzője és főszereplője volt, miután a rendező, Bertók Lajos színművész tragikus halála után őt kérte fel a szerepre. A Duna-deltában játszódó mű nemcsak a Magyar Filmszemle fődíját nyerte el, hanem a legjobb filmzenének járó elismerést is kiérdemelte. 2012-ben pedig ő komponálta a zenét annak a dokumentumfilmnek, amelyet Szerbia az Oscar-díjra nevezett.

A filmes projektjein túl a színházi világban is aktívan részt vesz, balettelőadásokhoz komponál, többek között Bozsik Yvette koreográfiáihoz is. Ő jegyzi a Győri Balett által bemutatott GisL című balett zenéjét, amely 2021-ben debütált. Jancsó Miklós Játssz Félix, játssz! címmel készített egy kisfilmet róla, amely bemutatja művészi világát. A zenész 40. születésnapja alkalmából koncertsorozatot indított, amely Európa-szerte számos városban eljutott a közönséghez.

Lajkó Félix, a kiváló zenész, 1993-ban a Dresch Quartettel együtt elnyerte a Magyar Rádió eMeRTon díját, amely komoly elismerést jelentett számára. Ezt követően 1999-ben a Magyar Művészetért díjat kapta meg, majd 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje is az ő eredményeit hirdette. 2000-ben Szabadka díszpolgárává választották, ami a helyi közösség iránti elkötelezettségét tükrözi. 2014-ben a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) aranyplakettjét vehette át, elismerve ezzel a vajdasági magyar zene népszerűsítésében betöltött szerepét. A következő évben a szerbiai Avantgárd Hagyománya-díjat, valamint a délvidéki művészeti színtér legmagasabb kitüntetését, a Vajdasági Magyar Művészeti Díjat is megkapta. 2016-ban pedig a Liszt Ferenc-díjjal ismerték el művészi teljesítményét, amely tovább erősítette hírnevét a zenei világban.

2020-ban a lengyel Volosival közösen megjelent albumával, amely hónapokon át a WMCE-lista élmezőnyében tanyázott, és a neves brit zenei szaklap, a Songlines az év legjobb tíz lemeze közé sorolta, számos elismerést zsebelt be. E lemez sikerének köszönhetően elnyerte a lengyel Fonogram-díjat, valamint a Fonogram - Magyar Zenei Díjat is. 2024-ben pedig az Érdemes Művész címmel tüntették ki.