Uniós vetőmagrendelet: A gazdálkodók nagyobb jogköröket kívánnak Az új uniós vetőmagrendelet kapcsán a gazdálkodók egyre hangosabban lépnek fel jogaikért, és azt szeretnék, hogy több önállóságot kapjanak a vetőmagok kiválasztásában és kezelésében. A célj
A gazdák számára elengedhetetlen, hogy jogszerű keretek között szüretelhessék, adományozhassák, elcserélhessék és értékesíthessék saját vetőmagjaikat. Továbbá, az újonnan engedélyezett növényfajtáknak függetlennek kell lenniük a kémiai növényvédő szerek és a műtrágyák használatától. Ezt a követelést 139 szervezet fogalmazta meg az Európai Unió felé.
Az Európai Unió 23 országából összegyűlt 139 szervezet hangot adott aggodalmának a tervezett vetőmagrendelet módosításával kapcsolatban, és sürgetik annak átdolgozását. Nyílt levelet intéztek az EU mezőgazdasági minisztereihez, Várhelyi Olivér egészségügyi biztoshoz, Christophe Hansen mezőgazdasági biztoshoz, valamint az Európai Bizottság mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságának tagjaihoz, kifejezve ezzel álláspontjukat és elvárásaikat.
2024. december 9-én és 10-én Brüsszelben a vetőmagrendelet került a figyelem középpontjába az uniós színtéren. Ezen a fontos eseményen 139 szervezet képviselője állt ki amellett, hogy a regionális vetőmagtermelők számára könnyebb hozzáférést biztosítsanak a helyi, sokszínű fajták forgalmazásához. Emellett hangsúlyozták, hogy a helyi környezethez alkalmazkodó növényfajták sokféleségének megőrzése és fenntartható használata legyen a legfőbb prioritás. Az ilyen jellegű kezdeményezések hozzájárulhatnak a mezőgazdasági biodiverzitás megőrzéséhez, és erősíthetik a helyi közösségek élelmiszerbiztonságát.
A nyílt levél aláírói komoly aggodalmukat fejezik ki az Európai Bizottság által javasolt vetőmagrendelet kapcsán, amely szerintük súlyosan fenyegeti az EU mezőgazdaságának jövőjét. Félnek attól, hogy a rendelet következményeként olyan fontos tevékenységeket, mint például a veszélyeztetett babfajták vetőmagjainak, vagy a ritka almafajták oltványainak megosztása, szabályozni fogják, így akadályozva a hagyományos fajták megőrzését.
A gazdáknak a saját vetőmagjuk továbbadásához való, nemzetközi jogban rögzített emberi jogát is korlátozná a törvénytervezet. A nemesítői privilégium szerint a gazdák korlátozás nélkül felhasználhatnak egy védett fajtát kiindulási anyagként további nemesítéshez a nemesítő beleegyezése nélkül, és az eredményt kereskedelmi forgalomba is hozhatják. Azonban egyre több szabadalom veszélyezteti a nemesítői kiváltságot.
2023 júliusában az Európai Bizottság előterjesztette a vetőmagok és szaporítóanyagok előállítására és kereskedelmére vonatkozó módosítási javaslatát. A következő év áprilisában az Európai Parlament hangsúlyozta a mezőgazdasági sokféleség és a mezőgazdasági jogok védelmének fontosságát, és kérte a javaslat további finomítását. Jelenleg az uniós mezőgazdasági miniszterek folytatják a témával kapcsolatos tárgyalásokat.
Az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Európai Parlament közötti háromoldalú egyeztetések várhatóan csak az EU Mezőgazdasági Tanácsának döntését követően indulnak el, amelyre 2025 tavaszán számíthatunk.
