Januártól változások lépnek életbe a tbsz-ek adózásában.
Fontos változás jön jövő év elejétől a magyar befektetők számára: a januárban indított tartós befektetési számlák (tbsz) idő előtti feltörése után a személyi jövedelemadón (szja) felül már szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetnie kell majd a befektetőknek - írta a Világgazdaság. A kormány bezár egy olyan kiskaput, amelyet korábban sokan használtak adóterheik csökkentésére. Akik viszont még az idén megnyitják a számlát, mentesülnek a változás következményei alól.
A tbsz-számlán elhelyezett befektetések feltörésének szabályai megváltoztak: ha három éven belül hozzányúlsz a pénzedhez, 13 százalékos szocho terheli a nyereséget. Ha a felbontás három és öt év között történik, akkor ez az adómérték 8 százalékra csökken. Azonban, ha a befektetésedet öt év elteltével várod, akkor teljesen adómentesen férhetsz hozzá a nyereséghez. A módosításra azért volt szükség, mert a kormány aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy sokan a tbsz-ek eddigi szabályait kihasználva, a jogalkotó szándékával ellentétesen, az ötéves időszak előtt bontották fel a számláikat. Mivel a tbsz-en keletkező nyereség tartós befektetésből származó jövedelemnek számít, eddig nem kellett szochót fizetniük a profit után, csupán személyi jövedelemadót.
A kormány jövőre bezárja ezt a kiskaput, ami jelentős változásokat hoz a szochókötelezettség terén. A következő években a következőképpen alakulnak a szabályok: amennyiben a gyűjtőévet követő első három éven belül valaki hozzáfér a befektetéséhez, akkor 13%-os szochót kell megfizetnie a hozamok után. Ha viszont a gyűjtőévet követő három és öt év közötti időszakban történik a felmondás, akkor a szochó mértéke 8%-ra csökken.
Az utóbbi években jelentős növekedés figyelhető meg a tartós befektetési számlák számában: az idei év első felében már 357,5 ezer értékpapírszámla volt nyilvántartva a Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján, ami közel százezerrel haladja meg a két évvel ezelőtti adatokat. Emellett az értékpapír-állomány is jelentősen gyarapodott, 2022 óta szinte kétezermilliárd forinttal nőtt.
A kormány célkitűzéseivel összhangban nem szükséges szociális hozzájárulási adót (szochót) fizetni az ingatlanalap-befektetési jegyekből származó kamatjövedelem után. Emellett azok a befektetések és megtakarítások is mentesülnek a szocho alól, amelyek a személyi jövedelemadó törvény értelmében kamatadó-mentesek. Ilyen például az állampapírok, a babakötvények, valamint a tartós befektetési számlákon elhelyezett eszközök.
