A magyar lakosság egyre inkább szembesül a brutális inflációval, ami jelentős hatással van mindennapi életükre.

Nagyon magasan ragadt a lakosság által érzékelt áremelkedés indexe.

A fogyasztói árindex 2022-23-ban tapasztalt rendkívül magas szintről 2024 elejére 5 százalék alá csökkent, és azóta csupán kétszer emelkedett átmenetileg ezen érték fölé. A legfrissebb, 2025 szeptemberére vonatkozó adat 4,3 százalékot mutat. A lakossági inflációs érzet, amely az elmúlt év áremelkedését tükrözi, ennél magasabb szinten ingadozik, és a csökkenése lassabb ütemben zajlik. Ennek következtében a két mutató közötti eltérés még mindig jelentős, a 2022 előtti szintekhez viszonyítva is. Ezt a GKI Gazdaságkutató legújabb elemzése is megerősíti.

A lakosság inflációs érzete jelentősen eltér a hivatalos inflációs adatoktól. A két mutató közötti különbség egyik oka, hogy az egyes háztartásoknak eltérő az áruk és szolgáltatások iránti kereslete, ezért a hivatalos fogyasztói árindex nem feltétlenül tükrözi minden egyes háztartás költségeit. Másrészt az emberek hajlamosak a saját tapasztalataik alapján érzékelni az inflációt - írja a GKI Gazdaságkutató.

Amikor egy rendszeresen vásárolt termék ára hirtelen megugrik, míg a többi termék ára változatlan marad, az inflációs ráta az egész gazdaságban magasabbnak tűnhet.

Különösen válságos vagy bizonytalan időszakokban az inflációval kapcsolatos félelem felerősödik. Az emberek gyakran tapasztalják, hogy még ha a tényleges áremelkedés nem is olyan drámai, a szorongás és a pesszimizmus következtében az inflációs érzés mégis felnagyítódik. Ezen kívül, ha az emberek folyamatosan az árak növekedéséről hallanak, hajlamosak azt gondolni, hogy a helyzet valójában rosszabb, mint amilyen.

Az is megállapítható, hogy az egyes társadalmi csoportok közül a diplomások és a felső jövedelmi tizedbe tartozók esetében a legkisebb az eltérés az inflációs érzet és a hivatalos inflációs adat között, ugyanakkor az alapfokú végzettségűek és a legalsó jövedelmi tizedbe tartozók, valamint a 65 év felettiek esetén a legnagyobb.

Magyarországon tapasztalható magas infláció következtében az alapvető szükségletekhez tartozó termékek és szolgáltatások árai drámaian megemelkedtek, míg a ritkábban beszerzett tartós termékek ára nem mutatott ilyen mértékű növekedést. Ez a helyzet különösen súlyosan érintette az alacsony jövedelműeket, akiknek aránya éppen a megnövekedett inflációs nyomás miatt tovább nőtt.

Minél alacsonyabb valakinek a jövedelme, annál nagyobb arányban kell a mindennapi megélhetésre (mint például élelmiszer, rezsi és lakhatás) költenie, hiszen ezek az alapvető szükségletek általában nem érzékenyek az árváltozásokra – még akkor is megvesszük őket, ha az áruk emelkedik. A 30 év alatti fiatalok körében sokan még otthon élnek, és általában nem maguk intézik a bevásárlást, ezért az inflációval kapcsolatos elképzeléseik jelentősen eltérhetnek a szüleikétől. Ezzel szemben az idősebb korosztály ritkábban költ nagyobb értékű termékekre, mint például háztartási gépekre vagy autókra, így ezek áremelkedése nem igazán érinti őket.

A lakosság által tapasztalt és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért árszínvonal-változás közötti eltérés 2018 és 2025 között jelentős ingadozásokon ment keresztül. 2021-re és azt megelőzően a lakosság átlagosan 4-5-ször nagyobb inflációt érzékelt, mint amit a hivatalos fogyasztói árindex mutatott. Ezzel szemben 2022 és 2023 többségében ez az eltérés 2-szeres érték alá csökkent, ami azt jelzi, hogy a lakosság kezdte reálisabbnak értékelni a hivatalos inflációs adatokat. Azonban 2024-re ez a különbség váratlanul ugrásszerűen, több mint hétszeresére emelkedett, majd év végére visszatért az ötszörös szintre, és azóta is ezen a szinten stagnál. Ennek következtében, bár a KSH adatai szerint a fogyasztói árindex növekedése jelentősen lelassult, és tartósan 5 százalék alá csökkent, a lakosság ezt nem érzékeli - hívja fel a figyelmet a GKI.