Minszk bejelentése valósággal sokkolta Putyint, hiszen ennek következményei jelentős változásokat hozhatnak a geopolitikai tájképen. - Pénzcentrum

Fehéroroszország új diplomáciai lépéseket indított az EU-tagállamok irányába, miután a Trump-adminisztráció időszakában pozitív irányba fordultak a kapcsolatai az Egyesült Államokkal - számolt be róla a Reuters.

Egy prominens fehérorosz diplomata találkozókat szervezett európai kollégáival, miután Minszk szeptember végén meghívókat küldött ki. Az európai diplomaták véleménye szerint ez a lépés azt a célt szolgálja, hogy csökkentsék Fehéroroszország nemzetközi elszigeteltségét, különösen a Washingtonnal való kapcsolatok javulásának fényében.

A fehérorosz tisztviselők általában nemkívánatosnak számítottak az Európai Unió szemében, miután a 2020-as vitatott választások után a kormány brutálisan fellépett az ellenzéki demonstrációkkal szemben. Ezt követően az EU szankciókat vezetett be, amelyek azóta is érvényben vannak, és a helyzet tovább súlyosbodott, amikor Minszk nyíltan támogatta Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját, ami újabb szigorításokat eredményezett a korábbi intézkedésekhez képest.

Jurij Ambrazevics, Fehéroroszország új vatikáni nagykövete, aki márciusban vette át megbízatását, több európai diplomáciai képviselővel is eszmecserét folytatott. Egy diplomata tájékoztatása szerint Ambrazevics hangsúlyozta, hogy országa szeretné felszámolni politikai izolációját, és aktívan részt venne az orosz-ukrán konfliktus rendezésében, valamint a jövőbeli európai biztonsági diskurzusokban.

A fehérorosz nagykövetség Párizsban, ahol Ambrazevics az UNESCO-hoz akkreditált nagykövetként is szolgál, szeptember végén e-mailes meghívót küldött több európai ország képviseletének, október 6-i, 8-i vagy 9-i párizsi találkozóra invitálva a diplomatákat. Az e-mail szerint Ambrazevics "informálisan felelős a fehérorosz diplomáciai kapcsolatok koordinálásáért Nyugat-Európa fővárosaiban".

Három másik európai diplomata megerősítette, hogy országaik megkapták a meghívókat, és néhányan elfogadták azokat. "Úgy gondolom, érzik, hogy Trump elnöksége alatt megnyílt egy ablak a szankciók feloldására, és ezt próbálják kihasználni" - mondta egyikük.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese évekig el volt szigetelve a nyugati szankciók miatt. Azonban Trump hivatalba lépése és Moszkva felé való nyitása óta Washington fokozta a kapcsolatokat Fehéroroszországgal, idén több delegációt is küldve Minszkbe.

Az utóbbi hetek során Trump telefonos beszélgetést folytatott Lukasenkával, akit "nagyon tisztelt" vezetőként emlegetett. Ezen kívül küldöttet is küldött Fehéroroszországba, amely lépés több mint 50 politikai fogoly szabadlábra helyezéséhez vezetett szeptember közepén. Cserébe Washington enyhítette a Belavia, a fehérorosz állami légitársaság ellen hozott szankciókat, ezzel lehetővé téve a pótalkatrészek beszerzését.

Két diplomata "bájoffenzívaként" jellemezte a fehérorosz kezdeményezést, amely Trump közeledését próbálja kihasználni, hogy hangsúlyozza: Minszk nem kizárólag Moszkva befolyása alatt áll. "Azt állítják, hogy nem kívánják felerősíteni a konfliktust, és nyitott kommunikációs csatornákat keresnek más országokkal, ezzel is hangsúlyozva, hogy különböznek Oroszországtól" - mondta az egyik diplomata.

Amerikai tisztviselők szerint a Trump-adminisztráció reméli, hogy Fehéroroszországot legalább részben ki tudja vonni Moszkva geopolitikai vonzásköréből. Néhány európai azonban ezt valószínűtlennek tartja, tekintettel Lukasenka erős politikai, gazdasági és katonai függőségére a sokkal nagyobb szomszédjától.

Egy európai diplomata kétkedéssel viszonyul a kezdeményezéshez, hangsúlyozva, hogy Lukasenka továbbra is kitart Putyin mellett. Emlékeztetett arra, hogy Fehéroroszország újabb ellenzéki aktivistákat vett őrizetbe, mindezt közvetlenül a szeptemberi fogolyszabadítás után.

Szeptemberben Minszk és Moszkva közösen hadgyakorlatot szervezett, amely során Lukasenka egy javaslatot terjesztett elő egy atomerőmű létesítésére Kelet-Fehéroroszországban. Ez a létesítmény potenciálisan áramot szolgáltathatna Ukrajna azon területeinek, amelyek orosz irányítás alatt állnak.

Szvjatlana Cihanouszkaja, a száműzetésben élő fehérorosz ellenzék vezetője aggodalmát fejezte ki a Belaviára vonatkozó amerikai szankciók feloldása miatt, és arra sürgette az EU-t, hogy tartsa fenn a szankciókat "amíg rendszerszintű és visszafordíthatatlan demokratikus változások nem történnek Fehéroroszországban".

Lukasenka egyik kiemelt célja a fehérorosz kálium műtrágyára vonatkozó szankciók enyhítése, hiszen ez az ország egyetlen, világszinten is versenyképes terméke. Emellett igyekszik helyreállítani a tengerpart nélküli ország hozzáférését a balti kikötőkhöz, hogy megkönnyítse a termékek szállítását. Azonban a balti EU-tagállamok támogatását élvező száműzetésben lévő fehérorosz ellenzék határozottan ellenez minden olyan lépést, amely e célok elérésére irányul.

"Jelenleg nem látom jeleit annak, hogy a litvánok vagy a lettek készen állnának arra, hogy feloldják a Lukasenkával szembeni szankciókat" - nyilatkozta Pavel Slunkin, egy külföldön élő volt fehérorosz diplomata.